Artportal

book art

Sebők Zoltán


A ~ magyarul könyvművészetet jelent, de mivel a terminus félreértésre csábító többértelműséggel rendelkezik, a művészettörténészek más kifejezéseket is javasoltak a 60-as, 70-es évek avantgárdistáinak a könyvhöz mint művészi objektumhoz fűződő viszonyuk megnevezésére. A könyvművészet hagyományos értelemben a grafikai formatervezés fogalomkörébe tartozik, és a művésznek az a feladata, hogy az adott kéziratot tipográfiailag megtervezze, az illusztrációkat elrendezze, kialakítsa a szegélyeket – egyszóval hogy meghatározza a könyv küllemét. Mivel a 60-as évek alternatív művészetében ez a tevékenység egészen új értelmet nyert, a ~ terminussal párhuzamosan olyan kifejezések is használatba kerültek, mint: artists'''' book (művészek könyve), book as artwork (könyv mint műalkotás) és artists'''' bookworks (művészek könyvművei). E megnevezési kísérletek mögötti kezdeményezéseket általánosságban az jellemzi, hogy a könyv igazi témája, illetve mondanivalója maga a könyv. Ahogy a conceptual artban és a vele rokon törekvésekben a műalkotás a művészet (fogalom) meghatározásává, kiszélesítésévé, kritikájává vagy egyszerűen témájává vált, úgy a 60-as, 70-es évek művészkönyvei sem a világról közöltek információkat, hanem a könyv mediális (médium), illetve nyelvi-kifejezésbeli lehetőségeit kutatták. További újdonság a hagyományos nagyipari könyvkiadáshoz viszonyítva, hogy itt megszűnik a jól ismert munkamegosztás, és a művész a könyvkészítés minden fázisát maga végzi el. Az ilyen kiadványok általában nagyon kis példányszámban jelennek meg (az egyetlen példány sem ritka), alkotóik rendszerint nem irodalmárok, hanem képzőművészek, úgyhogy ilyen művekkel gyakrabban lehet kiállításokon, mint könyvesboltokban találkozni. Rendszerint inkább nézni, mint olvasni lehet őket, annál is inkább, mert a ~ alapesetei között lapozhatatlan és üres könyvek is gyakran előfordulnak.A szigorú értelemben vett önelemző művészkönyvek mellett gyakran fölbukkannak mulandó műalkotásokat, akciókat (akcionizmus) dokumentáló kiadványok és elméleti fejtegetéseket tartalmazó brosúrák is, de ezek nem tartoznak szorosan a ~ fogalomkörébe. A könyv mint művészet iránti érdeklődés szoros párhuzamot mutat a Fluxus Csoport működésével, a tömegmédiumok művészeti értelmezésével foglalkozó nemzetközi törekvésekkel, a már említett conceptual art önelemző gyakorlatával, eszmei háttere pedig mindenekelőtt a médiumok McLuhan-féle elméletében kereshető ("maga a médium az üzenet", tehát a különféle közvetítő eszközök nem tartalmukkal hatnak, hanem azzal a móddal, ahogyan az üzenetet közvetítik vagy nem közvetítik).Az első jelentősebb könyvművészeti kiállítást 1972-ben rendezték a londoni Nigel Greenwood Galériában, az irányzat előfutárai között Ed Ruscha és Piero Manzoni nevét szokás megemlíteni, a műfaj legtermékenyebb művelője pedig a nyugatnémet Dieter Rot, aki már 1954-ben kiadott egy új értelemben vett könyvművészeti kísérletet. A ~ további jelentősebb művelői: Telfer Stockes, Sol LeWitt, Hamisch Fulton, Richard Long, Lawrende Weiner, Marcel Broodthaers és mások. A ~ kifejezést Clive Phillpot és Harold Rosenberg használta legkorábban, de a műfaj fontosabb teoretikusai közül még föltétlenül meg kell említenünk az olasz Germano Celant nevét. Hazai képviselői: Galántai György, Perneczky Géza, Butak András, Magyar Művészkönyv-alkotók Társasága.