Artportal

Cseresorozat, CSNFM, Titanic Társaság (Budapest, 1982)

Sebeő Talán


Cseresorozat Nemzetközi Filozofikussági Művészetelőreiskola (később Titanic Társaság), amely 1982 óta működik különféle személyi összetételben. A Cseresorozat a hagyományos fogalmak szerint valahol a művészcsoport és a filozófiai társaság között helyezkedik el. A résztvevők előadásokat, előadássorozatokat és művészeti fesztiválokat valamint filozófiai vitafórumokat szerveztek, amelyek különféle tudományos és művészeti előadásoknak adtak helyet.

 

1. Cseresorozat

A Cseresorozat Nemzetközi Filozofikussági Művészetelőreiskola (CSNFM) Magyarország legnagyobb létszámú, több mint 15 éven át kurrens kulturális formációja volt , amelyen egy újfajta kommunikációs mód jelent meg: a Csere. A Csere egy „unideologikus”, felszabadító erejű, „titokranyitottságot” feltételező, sokirányú információáramlásos vita-előadásparti, amely egyúttal a CSNFM filozofikusságának emblémája is. A CSNFM filozófiájának kidolgozója és praxisának elsődleges motorja a ’80-es évek közepétől Sebeő Talán volt, aki Platón, Nietzsche, Husserl és Heidegger mentén építette föl a Csere teóriáját.

1.1. Csere

A Csere egyúttal egy kiadvány is, valahol a filozófiai-zenei-irodalmi fanzine, a szamizdat és a folyóiratművészet műfaji mezején. Az 1983 és 1988 között

készített Csere kiadványokban a cserélők (Ármos Ózon, Sebeő Talán, Szathmári Botond) írásain kívül jelentős filozófiai, irodalmi és zenei szövegek is megjelentek többek között Bodó Mihálytól, Czakó Sándortól (Vágtázó Halottkémek), Danka Attilától, Fe Lugossy Lászlótól (A. E. Bizottság), Grandpierre Attilától (KFKI Csillagászati Intézet), Martin Heideggertől, Herencsár Andrástól, József Attilától, Litván Pétertől, Perneczky Gézától, Röczey Györgytől, Tatár Görgytől és Varga Bélától. A Csere-kiadványok egyedi tipológiával és „formatervezési” filozófiával készültek, és minden egyes Csere tartalmazott valamilyen egyedi létezőt, egyfajta műtárgyat, amely az Ónia nevet viselte magán. Az Ónia Talán és a cserélők nyelvújító tevékenységének és filozófiai orientációjának jellegzetes terméke. Az Ónia egy olyan létező (ens diminitum), amely a jelenben még láthatatlan, csak a jövőben válik műtárggyá. Az Ónia nyilvánvaló filozófiai gyökerein, Heidegger ontológiáján, Husserl fenomenológiáján, és Nietzsche korszerűtlen elmélkedésein túl kapcsolatba léptethető két másik komoly hagyománnyal, az avantgárd művészettel és a tudományos-fantasztikus irodalommal is. E kapcsolatok a Csere „új” filozofikus nyelvében is kitapinthatók az alábbi fogalmakon keresztül: lényeglátás, folyamatérzékenység, határlepusztítás, stb. Nietzsche filozófiája felől szemlélve az apollói dimenziókon túl lényeges szerepet kapott a Cserében az élet és a művészet dionüszoszi aspektusa is. Az egyes Cserék nem csupán gondolatcserék lehettek, hanem a költészet, a zene, a happening, a performansz és a képzőművészet nyelvét is használhatták.

1.2. Cserélők

A Cserélők rendezvényein a legfőbb szervezőkön (Ármos Ózon, Ezüst Higany, Litván Gábor & Péter, Mertlik Mehrlicht Ferenc, Szathmári Botond, Szécsi Kiesel András) kívül Alex Schiavi, Bacsó Béla, Beke László, Bécsy Tamás, Bohár András, Csorba Simon, Csörögi István, Daubner Béla, Dresch Mihály, Érdi Miklós, a Hejettes Szomlyazók, Gazember Waszlavik László, Georg Kühlewind, Géher István, Jankovics Marcell, Kada Elek is, Karátson Gábor, Kornis Mihály, Kotányi Attila, Kovács András Bálint, Legéndy Péter, Lévay Péter, Lois Viktor, Makovecz Imre, Márton László, Ortoclase, Perneczky Géza, Sebeők János, Sugár János, Surányi László, Szentjóby Tamás, Szilágyi Ákos, Szirtes János, Szkárosi Endre, Szoboszlai János, Szőke Annamária, Takács Ferenc, Tengelyi László, Tillmann József, a Theater Erde und Himmel, Tímár Péter, Tordai Zádor, Vallai Péter, Várnagy Tibor és Vajda Mihály is felléptek, előadtak. A CSNFM évenkénti fesztiváljai közül kiemelkedtek a Gyorskettő, a Gyorskultúra, a Kibontakozáskedvelők, a Röviden és a Láthatatlan művészet, illetőleg a Titanic Fesztiválok, az 1988-as Első Titanic Fesztiváltól egészen napjainkig. A Cserélők hosszabb-rövidebb ideig együtt működtek és/vagy dolgoztak más individuumokkal és formációkkal is. 1986-tól 1987-ig a Hejettes Szomlyazókkal közösen működtették a Platón Barlangjaként ismert független kulturális centrumot, amitől fogva heti rendszerességgel Cseréket, performanszokat, tudományos előadásokat, irodalmi esteket, színházi és zenei produkciókat tartottak. Majd következtek a Titanic Fesztiválok 1988-tól, melyeket kezdetben Sebeő Talán szervezett, majd a kilencvenes évek közepétől Szathmári Botond és Szécsi András vette át a szervező szerepet. Szathmári a Cserén túl a szellemtudományoknak és a performanszművészetnek is jeles képviselője, így rajta és Szécsin keresztül a Titanic sorsa összefonódott a Rituális Performance Színházzal is.

Hasonlóképpen Litván Gáboron és Litván Péteren keresztül később belépett a kortárs avantgárd zene és a Jósika Utcai Társulat is a szellemtörténeti tablóképbe. Sugár Jánoson keresztül az Indigo csoport és Erdély Miklós munkássága is hozzájárult a csoport szellemi arculatának formálódásához, Ezüst Higany pedig a Tápszínháznak lett oszlopos tagja. Mindezek azt is mutatják, hogy egy igen összetett, heterotópikus (Foucault) és deterritoriális (Deleuze) intellektuális hálózatról van szó, amely az egyes individuumok perspektívájából egészen eltérő képeket mutathat magáról.

2. Események:

1984: Gyorskettő, Bercsényi Klub 1984: Gyorskultúra, Kossuth Klub

1985: Kibontakozáskedvelők, FMK 1986: Röviden, Galéria 11

1986: Alpinisták a pusztán, Egyetemi Színpad 1986: Láthatatlan művészet, Kavics utca

1988: Első Titanic Fesztivál, Józsefvárosi MH 1988: Hasadt estélyek, Gazdagréti MH
1988: Azakinektudat az erdő szélén, Szkéné Színház 1989: Radical Eclectic Show, Berlin

1989: Szellemsüllyedés, Gazdagréti MH

1990: Olló Fesztivál, Lágymányosi MH 1991: Sol Invictus, Nap-Nap Fesztivál, Pálvölgyi-barlang 1991: Múmia, Láng MH

1992: Második Kis Magyar Performance Fesztivál, Szentendre 1992: Leletek a jövőből, Bartók 32 Galéria 1995: Évzáró Fesztivál, Műcsarnok

1995:Vég-tag-tánc, FMK 1997: Nulladik Titanic Fesztivál, Nagymarosi MH

25 éves  a Titanic Filozofikussági Művészetiskola Gondolatcseresorozata , 1912 -- Titanic 100 -- 2012 , fesztivál a             Vajda Lajos Stúdióban

31 yrs / Jahre della Austauschfolge I. Ph. K. / Swapseries I. Ph. A .

3. Irodalom:

11 Csere kiadvány:

Kosarazni egyedül

 Világfilozófia

 Végtelen szeretettel

 Buszosok köszönése

 Ha dáma, welcome

 A fiókomban

 Gyorskettő

 Nyolcadik Csere : Kilencedik Csere

 Borító nélkül

Mindennek itt az ideje (Artpool Művészetkutató Központ, Budapest)

Cserélők: Titanic – Friedrich-Art, Budapest, 1994 Sebeő Talán:

Filozofikusság a ’80-as évek magyar művészetében , in : Keserü

Katalin (szerk.): A modern posztjai, Budapest, 1994.

Hornyik Sándor : A Cseresorozat lényegéről
(597 pages)