Artportal

mail art

Galántai György–Sebők Zoltán


(postai művészet, küldeményművészet) vagy correspondence art (levelezésművészet, kapcsolatművészet) a 60-as években tömegessé váló, a postai hálózatot és szolgáltatásokat felhasználó, valamint a postai kellékekből (levél, boríték, képeslap, bélyeg, gumipecsét) inspirálódó művészeti tevékenység. Célja művészi "üzenetek" küldése, a művészi kapcsolatteremtés demokratizálása és nemzetközi szintre emelése. A mail art kezdetének Ray Johnson New York-i fluxus művész az 50-es években elkezdett, kapcsolatokra épített intenzív levelezését tekintik. 1962-ben Ed Plunkett Johnson levelezési projektjét New York Correspondence School-nak nevezi el, ezzel létrejön a művészeti levelezés első intézménye. A "mail art" elnevezés J. M. Poinsot 1971-ben megjelent Mail art–Communication–A Distance–Concept c. könyve után terjed el. (A könyvben fluxus és koncept művészek postán küldött munkái szerepelnek.) A mail art játékszabályai szerint bárki kezdeményezhet kiállítást és projektet, melyben bárki részt vehet, nincs zsüri, minden médium lehet és minden üzenetté válhat. A résztvevők cserébe információt kapnak a projektről, címlistával, amely a hálózat fennmaradását és továbbépülését szolgálja. Gyakoriak a folytatásos ("add to...") munkák, ahol a résztvevők a hozzájuk érkezett küldeményt átalakítva küldik tovább. A küldemények leggyakoribb "műfajai" a képeslap, a boríték, a bélyeg (művészbélyeg, artistamp) és a bélyegző (művészpecsét, Rubber Stamp Art), mely utóbbiak a mail art egy-egy önálló alműfaját is képviselik. A leggyakoribb alkotói módszerek a rajz, a kollázs, a kivágás, a pecsételés, a kopírozás, a fénymásolás. A 80-as évekre az egész világon kialakulnak a postai világhálót működtető művészeti csomópontok, az alternatív művészeti intézmények és archívumok. A magyarországi kapcsolatművészet előzményének tekinthetjük Kassák Lajos nemzetközi aktivista levelezését (például művet cserél Kurt Schwittersszel, postán) és Moholy- Nagy László képeslapjait, vagy a 20-as években telefonon készült műveit. Fontosabb magyar küldeményművészeti projektek: Tót Endre "üres üzenetek" levelezőlap projekt (1961); Beke László négy "mail art" hírlevele magyar művészeknek és a "World-Famous World-Archives" felhívása (1972–1973). Első "mail art" szervezésű kiállítások (1973): Balatonboglári Kápolnatárlatok, "Tükör–Mirror–Spiegel–Miroir", Beke László szervezésében és Szövegek/Texts (az első nemzetközi vizuális, kísérleti költészeti kiállítás Magyarországon), Maurer Dóra szervezésében. A 80-as években Galántai György Artpool archívumának szervezésében a World Art Post nemzetközi művészbélyeg kiállítás (1982), vagy a Ray Johnsonnal való kapcsolatra épülő Buda-Ray University (Budai Fénysugár Egyetem) projekt (1982–1994), Swierkiewicz Róbert Xertox projektjei, Lengyel András Felhőmúzeuma. Mail Art körökben ismertebb magyar nevek még: Perneczky Géza, Szombathy Bálint, Fenyvesi Tóth Árpád és Tóth Gábor. Magyarországon jelentős mail art és művészbélyeg gyűjtemény található az Artpool Művészetkutató Központban.

Irodalom:
BEKE L. (szerk.): Mail Art szöveggyűjtemény, Műcsarnok, 1998
Osteuropa Mail Art im Internationalen Netzwerk, Staatlichen M. Schwerin, 1996.