A Művészeti Alap egyes feladatköreinek átcsoportosításával, bírálati és engedélyezési jogkörökkel a 23/1963. (IX. 21.) számú kormányrendelettel létrehozott, a kulturális tárca felügyelete alatt költségvetési szervként működő művészeti intézmény. 1963-tól 1990-ig hatósági jogkörrel működött a képző- és iparművészet, a fotóművészet, az autonóm és az alkalmazott művészet csaknem minden területén. 1990 előtt és után is tevékenységének legfontosabb területe a köztéri, közösségi célzatú műalkotások létrejöttének, létrehozásának koordinálása, az e célra elkülönített, biztosított állami költségkeretek kezelése és felhasználása (kezdetben munkaelosztás, pályáztatás, finanszírozás, engedélyezés a monumentális szobrászat, az épületekhez kapcsolódó, kül- és beltéri, az állandóság igényével elhelyezett munkák beruházásai terén, napjainkban pályázatok meghirdetése, szakvélemények megfogalmazása, finanszírozás). 1974-ig országos hatáskörrel a művészeti kiállítások anyagának jóváhagyása, a képző- és iparművészeti pályázatok elbírálása is feladatai közé tartozott (ezt követően főként az országos jellegű tárlatokat zsűrizte, illetve engedélyezte), valamint 1976-tól, az Iparművészeti Tanács megszűnése után a formatervezés és az iparesztétika területén is kifejtett engedélyezési, bírálói tevékenységet. 1990 óta művészeti szakintézményként tevékenykedik, felkérésre szakvéleményeket fogalmaz meg, pályázati zsűriket hív össze, szakkuratóriumok munkáját hangolja össze, gondozza a művészeti ösztöndíjakat, valamint dokumentációs tevékenységet fejt ki a vizuális művészet ágazataiban. Vezetője 1963-tól Ormos Tibor, 1977-től 1989-ig dr. Pusztai Gabriella volt, 1989 óta Keszthelyi Ferencné, 2008-tól Kertész László. (Wehner Tibor)
A cikk lejjebb folytatódik.