Az Emlékház a falu Fő (Petőfi) utcáján, 1905-ben épült; hossztengelyes, szelemengerendás, előrenyúló deszkaoromzatú, cseréppel fedett épület. A tornác fölé kiugró gerendázatot fűrészelt deszkadíszítéssel ellátott faoszlopok tartják. Részben kővel alapozták, felmenő falai vert falból készültek. Az épület és a tornác egykoron döngölt föld padozatát a felújításkor téglával lapozták le. A ház fagerendás mennyezetű.
A Kurucz család építtette és lakta sokáig a házat. Jómódú, 15–20 holdas középparasztok voltak, az építtető fiát a falu bírájának is megválasztották. A felújítás és a későbbiek folyamán kissé átalakult portán mindig számos baromfi, az ólakban legalább 2 sertés, az istállóban 2 ló, 2 tehén volt. A Kisnémedi patakig terjedő telekrészen helyezkedett el a szérűskert, a konyhakert és a gyümölcsös. Ezen a területen nézőteret és szabadtéri színpadot képeztek ki, ahol a hagyományőrző együttesek lépnek fel. A főépülettel szemben két helyiségből álló kisebb épület is látható, ahol egykoron nyári konyha, kamra és pince volt. A hengeres kút melletti kemencét utólag építették. A mellette felállított fészert a közelmúltban építették a mezőgazdasági eszközök tárolására és bemutatására.
A falumúzeum belső elrendezése bár enteriőrszerű, mégis a fő hangsúlyt Vankóné Dudás Juli alkotásai (festményei, festett tányérjai) kapják, tehát e kiváló naiv festő munkáit bemutató képtár egyben a múzeum. A tiszta szobában csak festményeket, a hátsó szobában festményeket és berendezett lakásbelsőt láthatunk. A konyha-pitvarban a berendezés mellett láthatjuk V. Dudás Juli festett tányérjait, festett csempéit. Az egykori istállóban kialakított teremben kiváló fotóművészeknek V. Dudás Juliról készült portréit állították ki. Végül az egykori takarmányosban gazdasági eszközöket találunk. A kisházban a népélet tárgyait, a fészerben a földművelés eszközeit helyezték el.