Az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését Géza fejedelem kezdte el a X. század utolsó harmadában. Munkáját fia I. István folytatta, melynek eredményeképpen a XI. század első évtizedében a vár a király legfontosabb székhelyévé válik. A XII. század folyamán – elsősorban III. Béla uralkodása idején jelentős átépítések színhelye a királyi palota, a lakótorony várkápolnájának megépítésével jellegzetes példája lett a vár a XII. századi közép-európai királyi-fejedelmi székhelyek építészetének.
1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára, ekkor indul el az a folyamat, melynek során Esztergom királyi székhelyből érseki központtá válik. 1256-ban IV. Béla végleg lemond a királyi palotáról. Ettől az időponttól kezdve az érsekek többször átépítik a palotát, legjelentősebb mértékben Széchy Dénes 1450–53 és Vitéz János 1465–72 között. 1543-ban a vár és a palota török kézre kerül, kisebb-nagyobb megszakításokkal 1683-ig birtokolják. 1934–38 között megkezdődik a palota feltárása és helyreállítása. Jelenleg is látható részei ez időszakban készültek el, a helyre állított királyi palota épületében működik az esztergomi Vármúzeum 1967 óta. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a XVII. századig.