Artportal

Árkay Aladár

Névváltozat:
Definíció: építész, iparművész, festő
Született: Temesvár, 1868. február 1.
Elhalálozott: Budapest, 1932. február 2.
Szerző: Muladi Brigitta

Tanulmányait a budapesti Műegyetem építész karán kezdte 1886-ban. Egyetemi évei alatt festészettel is foglalkozott, mestere Székely Bertalan és Lotz Károly volt. Az építész diploma megszerzése után párizsi tanulmányutat tett, majd szakmai gyakorlaton vett részt Bécsben F. Fellner és H. Helmer építész irodájában, amely színházépítkezésekre specializálódott. Hazatérve Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, és Kallina Mór építész mellett részt vett a Budai Várban épülő (azóta elpusztult) Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság, a Budai Vigadó és a Szent Gellért-emlékmű munkáiban. 1899-ben a Szépművészeti Múzeum pályatervén harmadik díjat nyert. Első önálló épülete, az erős lechneri hatást mutató Babochay-villa (1905) a Hősök terén, a Műcsarnok oldalán, az Andrássy út sarkán áll, erősen átépítve. A népi építészet formajegyeit hordozza a Kós Károly-kör elgondolásaival rokon, a Kis-Svábhegy déli oldalára tervezett összefüggő villanegyed, amelyet 1910–13 között épített fel. A lakóházak két-három – egyéni igény szerint variált – alaprajzi típust követnek. A külsőleg még nem teljesen letisztult megjelenésű lakóházaknak a funkciót szem előtt tartó belső tagolása már a modern építészet felé mutat. 1913-ban megbízást kapott Budapesten a Fasori református templom építésére, amelynek belsőépítészeti munkáit is maga végezte. Az egyterű magyar középkori templomokra emlékeztető épület főhomlokzatát modern majolika berakás díszíti, centrális elrendezésű görögkereszt terét kupola fedi. A belső tér fehérségét népi-szecessziós ornamentika oldja. Ez a részletformáiban és térkiképzésében is sikerült alkotás nemcsak ~ életművében kiemelkedő, hanem a 20. század eleji építészet egyik főműve is. Az első világháború éveit követően 1923-ban újabb templomot tervezett a Városmajorban, amelynek kialakítása leginkább Kós Károly zebegényi templomára emlékeztet. A kis római katolikus templom terveiben az erdélyi népi építészeti formák ötvöződnek a magyar középkori templomépítészettel. A mellette álló nagyobb, modern megjelenésű templomot már fiával, Bertalannal együtt építette. A festőként és belsőépítészként is jelentős ~ érdeme, hogy épületei összekapcsolják a szecessziós ízű népies törekvéseket és a modern formavilágú építészetet.
Dercsényi B.: Árkay Aladár, Budapest, 1967 • Merényi F.: A magyar építészet 1867–1967, Budapest, 1970 • Rév I.: Építészet és enteriőr a magyar századfordulón, Budapest, 1983.