Artportal

Bálint Zoltán

Névváltozat:
Definíció: építész
Született: Nagyvárad, 1871. március 6.
Elhalálozott: Budapest, 1939. január 17.
Szerző: Papp Gábor György

1888–92 között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat-Európában. Hazatérve Korb és Giergl irodájában dolgozott, részt vett a millenniumi építkezéseken, és ennek kapcsán nagyobb művet is írt az ekkor készült épületekről. A kiállításon önálló színháztervét is bemutatta (az MMÉE ezüstérme, 1895), továbbá tervet készített a pusztaszeri emléktárgyak kiállítási pavilonjához. 1897-ben Jámbor Lajossal társult. Műveiken Lechner hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több épületet emeltek, pl. Zala György műtermes villáját (1898–99, Lechner Ödönnel); a Lederer-palotát (1903–04); ~ és Jámbor saját bérházát (Budafoki út 9–11.); kislakásos bérházakat (az Üllői úton és a Ceglédi úton, 1925), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi iskolát és az Állami Számvevőszék épületét. Gyakran tervezett középületeket vidéki városokban, pl. Nagykanizsán a rendházat és a főgimnáziumot (1903); Fiuméban a főgimnáziumot (1913). Terveik szerint készült Bornemissza Elemér szilvágyi kastélya. Részt vettek az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain (1902, 1903, 1910, 1913). 1902-ben Zala Györggyel közösen első díjat, és az 1910-es tervükért szintén első díjat kaptak. Ők készítették a budapesti Vörösmarty-szobor építészeti részét (1902, szobrász: Ligeti Miklós). Iparművészeti tevékenységük is számottevő. ~ 1919-ben részt vett a Főváros május 1-jei díszítő munkálataiban. Jámbor Lajossal együtt tervezte több nagy nemzetközi kiállítás magyar pavilonját (Párizs, 1898; Velence, 1905).
Magyar művészet 1890–1919 (szerk.: Németh L.), Budapest, 1981. 341–342. • Magyar művészet 1800-tól napjainkig (szerk.: Beke L.), Budapest, 2002. 211–212.