1803–08 között Bécsben a képzőművészeti akadémián Heinrich Fügernél és Hubert Maurernél, ill. a katonai mérnökakadémián Hesz János Mihálynál tanult. 1808-ban Bécsben megismerkedett Kazinczy Ferenccel, aki dicsérte a Belvedere képgyűjteményében készített másolatait, s művészi megbízásokat adott neki (Kazinczy Ferenc arcképe, 1810, Magyar Nemzeti Galéria). 1808-ban Mezőkövesdre költözött, majd 1817-től Egerben tevékenykedett. 1819-ben a miskolci minorita templom számára egy Mária mennybemenetele képet készített, s ugyanezt a témát festette meg a Tiszafüredre készült oltárképen is. A Szent Kereszt felmagasztalását ábrázoló oltárképe Nádudvarra, Nepomuki Szent János képe (1820) az egri szervita templomba került. Az 1820-ban készült, s még abban az évben a Magyar Nemzeti Múzeumban elhelyezett Allegória a Tudománynak és szép mesterségnek emlékezetére (Béke hasznai) című mitológiai témájú olajfestménye (Magyar Nemzeti Galéria) a vitézi, harci erények és a művelődés közötti vetélkedést ábrázolja. 1827-ben az egri rajziskola tanára lett. Az 1840-es években munkái többször szerepeltek a Pesti Műegylet kiállításain.
Művészet Magyarországon 1780–1830 (kat., szerk.: Szabolcsi H.–Galavics G.), Budapest, 1980. 209–210. • Szabó J.: A 19. század festészete Magyarországon, Budapest, 1985. 12.
A cikk lejjebb folytatódik.