Artportal

Bogdány Jakab

Névváltozat:
Definíció: festő
Született: Eperjes, 1660 körül
Elhalálozott: London, 1724. február 11.
Szerző: Békés Enikő

Csendéletfestő, Hollandiában és Angliában működött. Protestáns családból származott. Legkorábbi műveit feltehetően Bécsben alkotta, ahová a követi megbízatást teljesítő apját kísérte el. Útjuk összefüggésben állhatott a korabeli protestánsüldözésekkel. ~nak itt nyílt először lehetősége a holland típusú csendéletfestészet tanulmányozására. Bécs után, az itáliai tanulmányút helyett a műfaj hazájának számító protestáns Hollandiába utazott. 1684-től tartózkodott Amszterdamban, ahol megismerkedett az ott élő Tótfalusi Kis Miklós nyomdásszal. Itt a korszak divatos csendéletfestői, W. van Aelst, A. van Beyeren, M. de Hondecoeter hatottak művészetére. 1688. június 1-jétől Londonban élt, 1693-ban feleségül vette Elizabeth Hemmingset. 1700-ban megkapta az angol állampolgárságot. 1700 előtt holland stílusban festette képeit, majd londoni letelepedése során többek között a virágfestő J. B. Monnoyer, az állatképfestő F. Barlow és M. Cradock stílusa gyakorolt rá hatást. Elismert festő lett, az angol arisztokrácia előkelő tagjai rendeltek tőle festményeket. 1694-ben II. Mária angol királynő Hampton Court-i palotájának tükörszobájába készített virágképeket. Virágcsendéleteket festett továbbá William Cavendish, Devonshire hercegének chatsworthi házába. Képeit többnyire szignálta, kronológiai sorrendet azonban nehéz felállítani életművén belül. A papagájok és a színes, egzotikus madarak 1703-ban jelennek meg festészetében, ekkortól látogatta ugyanis egyik megrendelőjének, George Churchill admirálisnak a madárházát a Windsor Little Parkban. ~ csendéleteket festett III. Vilmos király diereni (Hollandia) kastélyába, valamint a király egykori lovászmestere, a későbbi Albemarle grófja voorsti (Hollandia) házába. Mecénásai közé tartozott még Edward Harley, Oxford grófja és Sir Robert Walpole. Ábrázolásmódja a merevebb vonalvezetéstől az oldottabb felé haladt, koloritja is fokozatosan élénkült, mígnem élete vége felé, a korízlésnek megfelelően inkább pasztellszíneket használt. A gyümölcs- és madárábrázolást az 1710-es évektől kezdve alkalmazta egy kompozíción belül. A színes madarak többnyire táji háttér és antikos épületek, szökőkutak előtt vagy antik romokon helyezkednek el. Kortársaihoz hasonlóan az ő csendéleteiben is gyakran rejlik szimbolikus tartalom. „A virág három életkora” az emberi élet mulandóságára utal, de az is előfordul, hogy madarai emberi tevékenységet végeznek, koncertet adnak, vagy összecsapnak egy baromfiudvarban. Feltehetően műhelyt tartott fenn. Művészete külföldön bontakozott és teljesedett ki. Angliában élt, de fenntartotta a kapcsolatot honfitársaival, a Londonba látogató magyarok, például Bethlen Miklós fia, Mihály is felkeresték őt. Tanítványa és veje a nagyszebeni származású Stranover Tóbiás. Műveinek egy része ma is az angliai királyi kastélyokat díszíti, több képe külföldi magán- és közgyűjteményekben található (pl. Táj három ararával, pézsmakacsákkal és pajzsos cankókkal, skót magángyűjtemény; Gyümölcsfüzér, Stockholm, Nationalmuseum; Vörös liliomok vázában, London, Buckingham Palace). A Magyar Nemzeti Galéria több csendéletét őrzi (Csendélet rákkal; Virágok üvegedényben; Két arara, kakadu és szajkó gyümölcsökkel).
Andrews, H. C.: The Bogdani Family, Hertford, 1912 • Országh L.: James Bogdani, magyar festő III. Vilmos és Anna királynő udvarában, Studies in English Philology, II, Budapest, 1937, 93–107. • Pigler A.: Bogdány Jakab (1660–1724), Budapest, 1941 • Pataky D.: La peinture à gouache de Jacob Bogdány, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1956, IX, 45–47., 106–107. • Rajnai M.: Bogdány Jakab munkásságának néhány kérdése, Művészettörténeti Értesítő, 1988/3–4. 186–193. • H. Takács M.: Néhány adalék Bogdány Jakab és Stranover Tóbiás angliai működéséhez, Művészettörténeti Értesítő, 1988/3–4. 194–202.