Artportal

Dalmata, Giovanni

Névváltozat: [Ivan Duknović]
Definíció: szobrász
Született: Trau, 1440 körül
Elhalálozott: Trau?, 1509 után
Szerző: Békés Enikő

Dalmát származású szobrász, Corvin Mátyás udvarának egyik legjelentősebb művésze. Az 1460-as években érkezett Rómába, ahol Pietro Barbo kardinális, a későbbi II. Pál pápa megbízásából megtervezte a Palazzo Venezia oldalkapuzatait. A legújabb kutatás a Palazzo Venezia több építészeti részletének hatását véli felfedezni a budai, ill. a visegrádi királyi építkezések maradványain, feltételezve ezzel ~ közvetítő szerepét. 1469-ben megfaragta a norciai (Umbria) San Giovanni Szűz Mária-oltárát. Korai művei közé tartoznak még a vicovarói San Giacomo homlokzati szobrai (1461–1479). Rómában Andrea Bregno, a kor vezető szobrásza műhelyébe került Mino da Fiesoléval együtt, akivel közösen alkotta római főművét, II. Pál pápa fali síremlékét a régi Szent Péter-bazilikában (1474–77, ma Róma, Grotte Vaticana és Párizs, Louvre). A síremlék Spes-alakja ~ egyik szignált műve. Andrea Bregnóval is többször dolgozott együtt, közös munkájuk Giacomo Tebaldi kardinális, valamint Bartolomeo Roverella kardinális síremléke (1466 után, Róma, Santa Maria sopra Minerva és 1476–77, San Clemente). ~ Rómában közreműködött még a Sixtus-kápolna, valamint síremlékek, oltárok szobrászati kialakításában. Magyarországra 1480-ban érkezhetett. Valószínű, hogy a budai és a visegrádi palota építkezéseinek egyik vezető szobrásza volt. Művészetének jutalmául a királytól 1488-ban nemesi rangot kapott, és ezzel együtt övé lett Majkovec vára. Magyarországi műveinek változó és bizonytalan a meghatározása, a kutatás mégis egyetért abban, hogy a diósgyőri várkápolnából származó Diósgyőri-Madonna az ő műve (1485–90, Magyar Nemzeti Galéria). Felmerült, hogy egyéb budai töredékek mellett ő lenne a szobrásza a Mátyás királyt és Beatrix királynét ábrázoló domborműpárnak is (Budapest, Szépművészeti Múzeum). A kutatás benne látja a visegrádi Herkules-kút vezető mesterét is. ~ személyében a korszak egyik kiemelkedő iskolázottságú, all’antica stílusban alkotó művésze érkezett hazánkba. Corvin Mátyás halála után (1490) térhetett vissza Itáliába. Dalmáciában is több műve található, szülővárosában, Trogirban a székesegyház Orsini-kápolnájában Szent János evangélista szobrát látta el kézjegyével. Neki tulajdonítják továbbá ugyanebben a kápolnában Szent Tamás alakját, a trogiri Cippico-palota kapuját és címertartó puttóját, valamint Szegedi Lukács püspök sírkövét (Zágráb, Povijesni Muzej Hrvatske). Velencében is működött, a Scuola Grande di San Marco részére rendeltek meg tőle egy oltárt, amit végül nem készített el. 1503-ban Dubrovniknak ajánlotta fel szolgálatait, de visszautasították. Élete végén Anconában alkotott. Ábrázolásmódja az antik szobrászat ismeretéről tanúskodik, stílusa a firenzei quattrocento plasztika hatását mutatja, kemény, erőteljes redőkezelésében ugyanakkor tetten érhetőek lombard-venetói jellegzetességek is. Hatása kimutatható a 16. századi dalmát szobrászatban.
Meller P.: A visegrádi reneszánsz kút (doktori disszertáció), 1946 • Prijatelj, K.: Ivan Duknović, Zágráb, 1957 • Balogh J.: Ioannes Duknović de Tragurio, Acta Historiae Artium, VI, 1961, 51–78. • Röll, J.: Giovanni Dalmata, Worms am Rhein, 1994 • Ivan Duknović i njegovo doba (szerk.: Fisković, I.), Trogir, 1996 • Buzás G.: Giovanni Dalmata Herkules-kútja a visegrádi királyi palotában, Budapest–Visegrád, 2001.