Az egri vasműves, majd gyáros dinasztia alapítója 1758-ban Barkóczy Ferenc püspök hívására költözött Magyarországra. 1758–61 között az épülő egri Vármegyeháza, majd a harsányi és felsőtárkányi püspöki nyaraló lakatosmunkáin dolgozott. Megbízást kapott a harsányi és a dormándi templom, az egri préposti palota, a kanonoki házak és a minorita templom díszítő vasműveinek, díszrácsainak elkészítésére is. Több segédet foglalkoztató műhelyében végzett munkájával jelentős vagyonra tett szert, ebből fedezte a Mátrában és a Bükkben végzett vasérc-kutatásai költségeit. Az 1760-as évek végén felfedezett vasércbányák termelésére alapozva 1771–72-ben a diósgyőri kincstári uradalom területén felépítette az ómassai nagyolvasztót és a hámori vasverőt. A diósgyőri vasgyár megalapítása után többé nem tevékenykedett az iparművészet területén. Műhelyét unokaöccsének, az 1768 körül Egerbe hívott ~ Lénárdnak adta át.
Magyarország műemléki topográfiája. Heves megye műemlékei I–III., Budapest, 1969–1978.
A cikk lejjebb folytatódik.