A morvaországi származású, Magyarországon tevékenykedő ~ a hazai klasszicizáló késő barokk építészet kiemelkedő képviselője. Magyarországon kívül hiteles műve nem ismeretes. 1746-tól Tatán, az Esterházyak birtokán dolgozott pallérként, majd a tatai uradalom építésze lett. A tatai római katolikus Szent Kereszt-plébániatemplom 1751-ben Franz Anton Pilgram tervei szerint megindult építése az 1760-as években az ő tervei szerint folytatódott. A tornyok 1777-ben készültek el, s 1779-ben már használták a templomot, de befejezésére csak 1786-ban, ~ utódának, Grossman Józsefnek a vezetése alatt került sor. 1764–69 között a tatai Esterházy-kastély építését vezette. Kizárólag ~ nevéhez fűződik a középkori királynői palota helyén 1765–76 között emelt veszprémi püspöki palota tervezése. A vázákkal, szobrokkal díszített attika alatt lévő homlokzati timpanonba az építtető, Koller Ignác püspök címerét helyezték el. Az egyemeletes, U alakban elrendezett, a középtengelyben oszlopos bejáróval és oromzattal hangsúlyozott veszprémi palotához hasonlóan kiegyensúlyozott épülettagolás jellemezte az egri líceumot, a késő barokk világi építészet legjelentősebb hazai emlékét is. Az 1755-ben Barkóczy Ferenc püspök által alapított iskolát utóda, Eszterházy Károly egyetemmé akarta fejleszteni. Eszterházy az épületet Franz Anton Pilgram terveinek felhasználásával 1763-ban Josef Ignaz Gerl bécsi építőmesterrel kezdte el építtetni, majd a megbízást 1764-ben ~nek adta át. Ő alakította ki a kétemeletesre áttervezett épület monumentális bejárati csarnokkal díszített főhomlokzatának és oldalhomlokzatainak végleges formáját, s tőle származik a copf díszítés, az erkélyrács és a díszterem, ill. a könyvtár könnyed, elegáns belsőépítészeti és festészeti megoldásokat mutató berendezésének terve is. A hátsó homlokzati szárnyból kiemelkedő ötvenhárom méter magas csillagászati megfigyelőtorony a korszaknak, ill. a felvilágosult püspöknek a természettudományok iránti érdeklődését jelzi. ~ halála után az épületet 1782-ben Grossman József fejezte be. ~ tervei szerint épült fel az egri érseki palota (1763–69), ill. az Esterházy-címeres kapuoromzattal díszített császári Szent Péter és Szent Pál-plébániatemplom (1771–75) is. Franz Anton Pilgram terveinek felhasználásával 1774-ben kezdte meg a két homlokzati tornyos, egyhajós pápai római katolikus Szent István vértanú-plébániatemplom építését, befejezése azonban – az egri líceumhoz hasonlóan – Grossman József nevéhez fűződik (1786). ~ vette át Pilgramtól a pápai Esterházy-kastély átalakítási munkálatait is. Épülethomlokzatait tartózkodó tagolás, a homlokzat síkjából alig kiemelkedő épületelemek alkalmazása, vagyis a barokk mozgalmasságát, szenvedélyességét követő lehiggadás, klasszicizálódás jellemzi.
Dr. Dornyai B.: Fellentháli Fellner Jakab tatai építészről (különlenyomat), Budapest, 1930 • Genthon I.: Az egri Líceum, Budapest, 1955 • Voit P.: A barokk Magyarországon, Budapest, 1970 • Magyarország műemléki topográfiája. Heves megye műemlékei I–III., 1969–1978.
A cikk lejjebb folytatódik.