Jelentős úszó és labdarúgó karrierje mellett, 1899-ben végzett a budapesti Műegyetemen. 1899–1907 között Lechner Ödön és Alpár Ignác irodájában dolgozott, 1907-ben önálló irodát nyitott. Fontos művei a református egyház budapesti székháza (1909, XIV., Abonyi utca 21.); a Borsod megyei Takarékpénztár miskolci épülete (1909–10); a kolozsvári Vakok Intézete (1909–14); a debreceni Arany Bika Szálló (1910–11); a lőcsei katolikus gimnázium (1910); a szabadkai Magyar Általános Hitelbank fiókintézete (1911–13); a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székháza (V., Alkotmány utca); a Megyeri úti sportpálya (1924), ahol az első vasbeton lelátós tribün található; a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda (1930). Kötete: Így lettem olimpiai bajnok!, 1956.
Pusztai L.: Száz éve született Hajós Alfréd, Magyar Építőművészet, 1978/5. • Gerle J.–Kovács A.–Makovecz I.: A századforduló magyar építészete, Budapest, 1990 • Bakó J.: Halmayt elfelejtették, Hajóst nem, Népszava, 1995. 150. sz. • Zeidler M.: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig (Tanulmány Budapest múltjából), 1997 • Hargrave, A.: 100 éve született Hajós Alfréd, Új Magyar Építőművészet, 1998 • Bodnár T.: Az első arany, Belvedere Meridionale, Szeged, 1999.
A cikk lejjebb folytatódik.