1893-ban szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezt követően külföldi tanulmányutakat tett: járt Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, Belgiumban. Fiatal építészként több építészirodában, ill. építési vállalkozónál szerzett gyakorlati ismereteket. Id. Francsek Imre mellett dolgozott a vele együtt végzett Komor Marcellel. Utóbb a Korb- Giergl irodában és a Pecz-irodában is megfordult, továbbá rövidebb időt töltött a Lemberger vállalkozó cégnél is. Ezen kívül rövidebb ideig dolgozott Lechner Ödön mellett. Ezután a Földművelésügyi Minisztérium kiállítás tervezői osztályára került, ahol megtervezte az Ezredéves kiállítás több épületét (1896). 1897-ben kezdett együtt dolgozni Komor Marcellel. 1899–1900-ban közös irodát nyitottak. A társulás 1918-ig állott fenn. 1920-as évek elején vejével, Soós Aladárral társult. Kezdetben főként bérházakra kaptak megbízásokat (Budapest, Szondy és Csengery utca sarkon, 1899; Döbrentei téren, 1902) emellett villákat, magánházakat is építettek (a sipeki Balás Béla részére épített Hermina úti villa, amelyet közösen terveztek Lechner Ödönnel, Komor Marcellel közös műtermes villája, Keleti Károly utca 29., 1909). Már városrendezési feladatokat is magában rejtő megbízásuk volt Marosvásárhely új városközpontjának megalkotása. Az ide épült Kultúrpalota – a korszak egyik legkoncepciózusabb összművészeti alkotása – díszítését a gödöllői művésztelep művészei készítették. Sok középületet terveztek Szabadkán (zsinagóga, 1902; városháza, 1908–1910; banképület, 1907; takarékpénztár, 1908; fürdőtelep, Szabadka–Palics, 1909–12). Több kulturális középületre is kaptak megbízást: városi (ma Erkel) színház, Budapest, 1912–13; városi vigadó és zenepalota, Pozsony, 1906. Jelentős műve a Palace-szálló (Rákóczi út 43., 1910–11). Ezen kívül számos gazdasági középületet (kerületi munkásbiztosító pénztár (OTI) székháza, Budapest, Fiumei út, 1913). Soós Aladárral részt vett a budapesti Dohány utcai zsinagóga mellett építendő Hősök temploma tervpályázaton (1928). Szerepelt továbbá nagyobb szobor-emlékmű pályázatokon (Budapest, Kossuth-mauzóleum terve, 1902, Komor Marcellel és Vedres Márkkal; Kossuth-szobor terve, 1908, Komor Marcellel és Kallós Edével). Cikkei jelentek meg Angol kertvárosok (A Ház 1909. 4–5., 81–87.); A mai korszerű építészetről (Vállalkozók Lapja, 1929. jan. 9., 3–4., 1929. jan 16. 3–4.); Die Gefolgschaft Edmund Lechners (A Műgyűjtő 1930. 8–9., 245–247.) címmel.
Lechner J.: Emlékezés dr. Jakab Dezsőre és korának építőművészetére, előadás, Budapest, 1933. jan. 31. • Magyar Művészet 1890–1919 (szerk.: Németh L.), Budapest, 1981. 338–339. • K. Martinovič-Cvijin: Komor Marcell és Jakab Dezső szabadkai munkássága, Pavillon 1991. 5., 48–52. • Gábor E.: A huszadik század magyar építészete, In: Magyar művészet 1800-tól napjainkig (szerk.: Beke L.), Budapest, 2002.
A cikk lejjebb folytatódik.