A Nagybányán 1906-ban új eszmékkel fellépő fiatal festők, a neósok élére álló Iványi Grünwald Béla – a város polgármestere, Kada Elek és vezető testületeinek hathatós segítségével – 1909-ben Kecskeméten alapított művésztelepet. A képzőművészeti szabadiskola mellett iparművészeti eredmények (Falus Elek vezetésével működött a Kecskeméti Szőnyegszövő, 1911–13) és a helyi szecessziós építészetbe bekapcsolódó murális és enteriőr munkák egyénivé avatják a kecskeméti törekvéseket. A neósok, a magyar Matisse-tanítványok, a magyar fauve-ok (Bornemisza Géza, Perlrott Csaba Vilmos, Kmetty János stb.) a végletekig felfokozott színek (hússzínek, lilák, kékek stb.) használatával, a természeti tárgyak valóságos színvilágától való nagymértékű festői elvonatkoztatással dolgoztak. Matisse dekorativitása, a posztimpresszionisták szín- és formavilága, valamint Cézanne és a korai kubizmus formaképletei („kecskeméti kubizmus”) hatottak elsősorban legfontosabb kecskeméti munkáikra, csendélet-, táj- és városképeikre, enteriőrjeikre. A ~ alapítására reflektált Nemes Marcell műgyűjtő 1911-ben azzal a nyolcvan képből álló adományával, amellyel megalapította a Kecskeméti Képtárat; ebben kortársi műalkotások is helyet kaptak. Az adomány fontos kikötése volt, hogy a művésztelepen létrejövő művekből évente vásároljanak. A művésztelepi épületek 1912 nyarára készültek el Jánszky Béla és Szivessy Béla tervei alapján, azonban az 1911-es kecskeméti földrengés és az első világháború miatt a kolónia elnéptelenedett. Iványi Grünwald Béla eltávozása (1919) után Révész Imre nyugalmazott főiskolai tanár vezetésével (1920–32) folyt az oktatás. 1936–37-ben Redő Ferenc festőművész próbálta újjászervezni a művésztelepet. A második világháborúban súlyosan megsérült művésztelepi épületek legfontosabbikát, a műterem-bérházat megvásárolta a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja, fölújíttatta, és 1957-től alkotóházként üzemelteti.
Herman L.: A művészasztal, Budapest, 1958 • Telepy K.: A kecskeméti művésztelep múltja, Kecskemét, 1959 • Telepy K.: Kecskemét múltja a képzőművészetben, Kecskemét, 1968 • Sümegi Gy.: Nemes Marcell, a műgyűjtő. Adalékok a magyar műgyűjtés század eleji történetéhez, Cumania III., Kecskemét, 1975 • Murádin J.: Nagybányától Kecskemétig. Egy művészi különválás történetéhez, Cumania III., Kecskemét, 1975 • Sümegi Gy.: A kecskeméti művésztelep és alkotóház, Budapest, 1996 • Sümegi Gy.: Kecskeméti litográfiák 1963–1973, Kecskemét, 1997.
A cikk lejjebb folytatódik.