1902–06 között a József Nádor Műegyetem építészmérnöki szakán tanult. Mestere Jánszky Béla volt. A Fiatal Építészek népies szecessziós irányú, Kós Károly törekvései nyomán alakult szellemi körének volt tagja, majd Lajta Béla mellett dolgozott, irodáját vezette. 1911-ben grafikáival, illusztrációival és bútorterveivel szerepelt az 1911-es KÉVE kiállításon. A Lajta tervei alapján épült Rózsavölgyi-ház – azóta elpusztult – tiszta formájú, biedermeier belsőépítészeti munkáit 1912-ben teljes egészében ~ kivitelezte. Ekkortól indult el iparművészeti munkája. Más Lajta-épületek külső díszítése is nevéhez fűződik: Erzsébetvárosi Bank, Vas utcai iskola. Használati és berendezési tárgyakat készített a New York-kávéház részére is. 1913-ban az Iparrajziskola tanára lett, és megalapította a Budapesti Műhelyt, amely a lakásművészet megújítását tűzte zászlajára. Itt készített bútortervei gyakran még historizáló, eklektikus jellegűek voltak, de művészete a síkdekoratív art deco felé haladt. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Művészeti Direktórium tagja volt, majd a Műegyetemen 1919-ben induló Lakásművészeti Tanszék tanárává nevezték ki, ezt a posztját azonban rövid idő múlva elvesztette, és csak 1947-ben kapta vissza. Grafikusi tevékenysége is jelentős volt, pályája kezdetén könyvillusztrációkat készített: Utolsó ábrándok, 1908; Ady-illusztrációk; Csáth Géza, Móricz Zsigmond könyvcímlapokat. Szoros kapcsolatot alakított ki a híres gyomai Kner nyomdával, ahol szecessziós könyvgrafikákat tervezett (Kner Klasszikusok; Monumenta Litterarum). A harmincas években egyre inkább az épülettervezés felé fordult. 1930-ban a Divatcsarnok újjáépítését tervezte meg, később számos bérlakást épített, legjelentősebb munkája az Átrium-ház a Margit körúton (1936). Letisztult formavilágú, gondosan tervezett családi házai, villái épültek a Bimbó úton, a Pusztaszeri úton, a Berkenye utcai lakóépülete már az avantgárdhoz való felzárkózását mutatja. Egyik legismertebb munkája a saját maga számára készült, vasbeton szerkezetű, de nem konstruktív jellegű Lupa-szigeti nyaraló, amelynek erkélye a Duna fölé nyúlik. Jelentős műve 1934-ből a Vadász utcai Üvegház, kereskedelmi és raktárépület. 1937-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) keskeny homlokzati oszlopokkal díszített modern Textilpavilonját tervezte. 1941-ben Svájcban jelent meg Das neue Haus (Az új ház) című könyve, amelyben nemcsak már elkészült épületeit közölte, hanem számos új szellemű tervrajzot is bemutatott. Utolsó jelentős munkája, a Ránky utcai iskola terve már nem valósult meg. Élete utolsó éveiben lakóterek díszítésével, lakóépületek és villák tervezésével foglalkozott.
Kállai E.: Ludwig Kozma, Leipzig, 1926 • Koós J.: Kozma Lajos, Budapest, 1975.
A cikk lejjebb folytatódik.