Artportal

Ma

Névváltozat:
Definíció: aktivista irodalmi és művészeti lap
Született:
Elhalálozott:
Szerző: Muladi Brigitta

Kassák Lajos 1915-ben A Tett címmel alapította meg első aktivista, háborúellenes, anarchista, radikális szellemű, eleinte irodalmi és politikai, később irodalmi és képzőművészeti lapját. Előképe a német aktivizmus lapja; ennek egy cikkében Franz Pfemfert 1911-ben Die Aktion (A tett) címmel egyesítette mindazokat az eszméket, Marx, Bakunyin, Lenin ideológiáját, a kommunizmusba és az anarchista cselekvésvágyba vetett hitet, amely a magyar aktivisták világnézetét is meghatározta. Nézeteik szerint a történelemformáló erő legfontosabb mozzanata a személyes tett. A Tett 10. számában Kassák Lajos irodalmi-művészeti programot közölt. A szövegben használt kifejezések: a „halott istenek”, a „szabaduló akarat” Nietzsche hatására utalnak, a „magukra eszmélt erők”, a „lokomotív” és az „aeroplan” technikai haladást sürgető gondolatok, a német aktivizmus írásainak ismeretét jelzik. A program szerint a művészeknek a történelmi erőket kell szolgálniuk. A lap nemzetközisége, anarchista, lázító, háborúellenes programja miatt nem volt hosszú életű, néhány hónap után betiltották. Kassák 1916 novemberében A Tett folytatásaként új lapot indított, amely már túlnyomórészt képzőművészeti problémákkal foglalkozott; a ~ körül szellemi műhely alakult ki. A mozgalomhoz ekkor csatlakozott Uitz Béla, aki Kassák mellett vezető szerepet töltött be, és nemcsak képzőművészetével, hanem írásaival is megjelent a lapban. Kritikusuk Hevesy Iván volt, aki már filmelmélettel is foglalkozott, egészen új világnézetet és művészetet sürgetett. A csoport az egységben kereste az erőt, amely változtatni képes a megrögzött társadalmi szokásokon és művészeti irányzatokon. 1919-ben kiáltványt fogalmazott meg A világ új művészeihez címmel, itt jelent meg a „kollektív individuum” fogalma. Kassák, aki a ~ tipográfiáját kialakította, az expresszionizmus és a konstruktivizmus formarendjét alkalmazta, és az addig szecessziós jellegű könyvművészet ellenében létrehozott egy valóban új szellemű tipográfiát. 1917-ben Kassák és köre ~ néven kiállítótermet nyitott Budapesten a Visegrádi utcában, amely a Váci utca 11/b-be, majd a Ferenciek terére költözött. Két év alatt kilenc kiállítást szerveztek, nem csak szorosan az aktivizmushoz közelálló művészeknek. Első kiállításukon Mattis Teutsch mutatkozott be, amelyet Bohacsek Ede-emlékkiállítás követett. A harmadik tárlaton már csoportosan mutatkoztak be a kör művészei: Uitz Béla, Nemes Lampérth József, Kmetty János, Schadl János, Mattis Teutsch János, Bortnyik Sándor, Ruttkay György, Diener-Dénes Rudolf, Pátzay Pál, Spangher Ferenc, Gergely Sándor és néhány művével Gulácsy Lajos. Később kiállított itt Vaszary János is. Tárlata volt Tihanyi Lajos-nak és gyűjteményes bemutatkozása Mattis Teutschnak. 1919-ben fontos grafikai kiállítás nyílt. A ~ hasábjain is a grafika játszott vezető szerepet, főképp agitációs jellegű plakátok és rajzok formájában, mint például Berény Róbert plakátjai és Tihanyi portréi. A plakátot az új művészet egyik legfontosabb válfajának tekintették. A Tanácsköztársaság bukása után a ~ Kör és Kassák emigrációra kényszerült, aki a ~t Bécsben jelentette meg tovább. 1921-es első bécsi számában jelent meg a Minden ország művészeihez című manifesztum. A folyóiratnak ekkoriban egyik jelentős munkatársa a kritikus és teoretikus Kállai Ernő (Mátyás Péter álnéven). A ~ hasábjain jelent meg először a síkkonstruktivizmus új iránya, amelyet Kassák Bortnyik Sándorral hozott létre.
Bori I.–Körner É.: Kassák Lajos irodalma és festészete, Budapest, 1968 • Szabó J.: A magyar aktivizmus története (1915–1927), Budapest, 1981.