Mateóc a középkori Szepes vármegye fontos kereskedelmi utak közelében fekvő kis települése. A ~ szükségnévvel a Szent István tiszteletére szentelt plébániatemplom ma is eredeti helyén álló főoltárának festőjét jelöli a művészettörténeti szakirodalom. Az oltár középképén angyalok tartotta függöny előtt Szent István és Szent Imre 15. századi lovagi öltözetben álló alakja jelenik meg. A külső képeket a Vir Dolorum és a Fájdalmas Mária, valamint Szent Kristóf és Sienai Szent Bernardin alakja díszíti. Az oromképeken hat ótestamentumi próféta között Salamon és Dávid király mellképe szerepel. A mateóci oltárral közelebbi vagy távolabbi rokonságba állítható művek sokaságának tanúsága szerint a mester népes, sok feladatot vállaló műhely élén állhatott. Stílusát a 15. század elejét és első felét uraló lágy stílustól való elszakadás, a késő gótika realisztikus irányzatainak fokozatos térhódítása jellemzi. Legkorábbi sajátkezű alkotásának feltételezhetően a korzennai Szent Orsolya-templomból származó kis Keresztrefeszítés tekinthető (Krakkó, Nemzeti Múzeum), melyet a kassai Szent Antal-oltár szárnyképei és a grybówi Zakariás és Dániel prófétát ábrázoló oromképek (Grybów, plébánia) követnek, míg a nedeci Szent Bertalan-oltár a mateócinál valamivel később készülhetett.
Radocsay D.: A középkori Magyarország táblaképei, Budapest, 1955. 63–73., 495. • Polak-Trajdos, E.: Twórczosc Mistrza Maciejowickiego na tle malarstwa rejonu sądeckiego XV. wieku. In: Rocznik Historii Sztuki 9., 1973. 54. • Török Gy.: A Mateóci Mester művészetének problémái. Művészettörténeti Értesítő XXIX. 1980. 49–80. • Glatz, A. C.: Gotické umenie v zbierkach Slovenskej Národnej Galérije, Bratislava, 1983. 50. skk., 17. sz. • Labuda, A., S.: Wrocławski oltarz sw. Barbory a jego twórcy, Poznań, 1984, 129., 15. jegyzet • Magyarországi művészet 1300–1470 körül I. (szerk.: Marosi E.), Budapest, 1987. 29., 78., 865.
A cikk lejjebb folytatódik.