Johann Resler, majd 1743-tól Matthäus Donner tanítványa. 1745-ben a bécsi Akadémia tagjának választották, 1754-től kezdve J. Schletterer és B. F. Moll mellett a szobrászati tanszék tanára volt. 1768-tól rajzra tanította Ferdinánd és Miksa főherceget. Külföldi tanulmányúton nem járt, de mint császári rajztanárnak lehetősége nyílt az uralkodói műgyűjtemény megismerésére. A Donner-iskola fontos képviselője, művei egyszerre illeszkednek az akadémiai, klasszikus hagyományba, és újszerűek. Egyéni stílusa már a nevéhez köthető első alkotáson megmutatkozott. Ez a bécsi, egykori jezsuita Am Hof-templom Sankt Franz-Regis kápolnájának főoltára, F. A. Maulbertsch freskója alatt helyezkedik el. Mollinarolo oltárán a rokokó plasztikában kedvelt festői megoldások érvényesülnek. Aprólékos részletgazdagság és virtuóz térábrázolás jellemzi a győri székesegyház részére készített két mellékoltárát is (1770–75). A két ólomrelief témája: Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának és Szent László felnyittatja Szent István sírját. A győri domborművek a donneri hagyomány legfontosabb magyarországi emlékei közé sorolhatóak, annak ellenére, hogy ~ meg is újítja ezt a tradíciót. Festői térábrázolása átmenet a grafikus lapos- és a plasztikus magasrelief között. 1776–79 között készítette el a Wiener Neustadt-i dóm főoltárát. Oeuvre-jének jelentős alkotásai az ólomfeszületek, ezek közé tartozik többek között a két győri oltár corpusa vagy a pozsonyi dóm sekrestyéjének Keresztrefeszítés-csoportja (1750–55). Manieristának nevezett stílusa nyilvánul meg kisplasztikáiban is. Hónapábrázolások sorozatának egy darabja Budapesten az egykori Rakovszky-gyűjtemény része volt, mitológiai témájú szobrai közül pedig Héderváron őrizték a Venus és Ámor-kompozíció terrakotta változatát.
Pigler, A.: Georg Raphael Donner, Leipzig und Wien, 1929. 104–105. • Ronzoni, L. A.: Jacob Gabriel Mollinarolo, detto Müller-Polycletes Austriacus. Georg Raphael Donner, 1693–1741 (kat.), Wien, Österreichische Galerie, 1993. 160–185. • Krapf, M.: Die Kunst des Barock in Österreich, Salzburg, Wien, 1994. 184–185. • Ronzoni, L. A.: Beiträge und Überlegungen zum Werk Jakob Gabriel Mollinarolos. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien, 1996. Bd. 92, 95–212.
A cikk lejjebb folytatódik.