Tanulmányait a József nádor műegyetemen kezdte, 1873-tól két évig a stuttgarti műegyetem hallgatójaként folytatta. Ezt követően két évig a bécsi akadémián Theofil Hansen tanítványa volt. Hazatérése után másfél évig dolgozott Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításán, majd a József nádor műegyetemen oklevelet szerzett. Az 1880-as évek elején Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, nevéhez köthető a nádasdladányi neogótikus plébániatemplom tervezése (1884–1885). A magyar Hansen-tanítványokkal ellentétben épületein nem a neoreneszánsz formákhoz, hanem a középkori stílusokhoz kötődött, ami valószínűleg stuttgarti tanulmányaival és Schulek hatásával függött össze. 1882-től a Műegyetem középítéstani és középkori tanszékein tanársegédi feladatokat látott el. 1886-ban két tanulmányt publikált: A görög kőszerkezetek ismertetése, különös tekintettel a görög dór szentély szerkezetére, ill. Az ókeresztény templom-építészet fejlődése címmel. 1884-ben a dévaványai református templomra kiírt pályázaton első díjat nyert, de végül a templomot nem az ő tervei szerint kivitelezték. A budapesti unitárius egyház templomát 1885-ben kezdte tervezni, majd egy módosítás után (1888) 1890-ben fejezte be. 1888-ban készült el a debreceni Kossuth utcai református templom, amelynek kapcsán a protestáns templomépítésről vallott nézeteit foglalta össze és jelentette meg A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével címmel. 1887-től rendkívüli, majd 1888-tól rendes tanárként középítéstant tanított a műegyetemen. 1890-ben a budapesti Erzsébetvárosi plébániatemplom pályázatán Aigner Sándorral és Steindl Imrével együtt megosztott első díjat kapott, de a fővárosi közgyűlés döntése alapján Steindl Imre terve szerint kivitelezték a templomot. A budai Szilágyi Dezső téri református templomot ~ 1892-ben készített díjnyertes pályatervei alapján – kisebb módosításokkal – 1896-ra építették meg. Ekkor készült el a Vámház körúti Vásárcsarnok, majd 1898-ban az ideiglenes előadónak szánt, de a mai napig álló Gólyavár a műegyetem (ma az ELTE Múzeum körúti épülete) kertjében. Az 1890-es években néhány bérházat tervezett, a Szépművészeti Múzeumra kiírt pályázaton pedig első díjat kapott. 1900-ban Beregszászon gimnáziumot, 1902-ben Ungváron alreáliskolát építettek tervei szerint. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek, majd 1901-től a Magyar Képzőművészek Egyesülete Építészeti Szakbizottságának egyaránt tagja volt. A fiumei tengerészeti akadémiára egy 1901-ben megnyert pályázat után kapott megbízást. 1903–05 között készült el tervei szerint a Városligeti fasorban az evangélikus gimnázium és hozzá tartozó templom. Czigler Győző 1905-ben bekövetkezett halála után az új műegyetem építésének feladatát részben ~ vette át, az ő nevéhez fűződik a könyvtár, a műszaki mechanika, mechanika technológia, a géplaboratórium és gépház tervezése, ezekért a munkákért udvari tanácsosi címmel jutalmazták. 1905-ben a debreceni főgimnázium tervezésére, 1911-ben egy tisztviselőház építésére kapott megbízást az Üllői úton (Üllői út 121.). 1898-ban készítette el a Magyar Országos Levéltár első vázlatterveit, de az 1913-ban elkezdett kivitelezés 1922-ben bekövetkezett halála után is, egészen 1926-ig folyt. Noha a középkori stílusok formavilága jellemző munkáira, a téglából épített hagyományos gótikus szerkezetek mellett modern anyagokat is használt. Megjelennek nála különböző vasszerkezetek, és az épületek alapozásában a beton is. Templomainál és középületeinél egyaránt a rendeltetésből indult ki, így tervezett a levéltárnak és a műegyetemi könyvtárnak továbbépíthető raktárhelyiséget, és így szerkesztette meg a Szilágyi Dezső téri református templom alaprajzát oly módon, hogy az épület centrumában levő ötszög középpontjában az Úr asztalát helyezte el.
Nagy K.: Pecz Samu emlékezete, Budapest, 1931 • Kismarty-Lechner J.: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Budapest, 1945. 100–102. • Gábor E.: Pecz Samu, In: Magyar Művészet, 1890–1919 (szerk.: Németh L.), Budapest, 1981. 198. • Sisa J.: A fasori gimnázium tervezésének és építésének története, Diakonia, 1989/2., 32–41. • Róka E.: Pecz Samu Szilágyi Dezső téri református temploma és a protestáns centralizáló építészeti hagyomány, Ars Hungarica, 24. 1996, 117–175. • Végh J.: Pecz Samu önéletírása. Pecz Samu műépítész, műegyetemi tanár életrajzi adatai és munkálkodása saját leírása szerint. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára, Művészettörténet–Műemlékvédelem, X. Budapest, 1998. 515–530. • Sisa J.: Fasori evangélikus templom és gimnázium, Budapest, 2000 • Sisa J.: A nádasdladányi kastély, Művészettörténeti Értesítő, 2000/1–2., 44.
A cikk lejjebb folytatódik.