festőművész

Dumas, Marlene

festőművész

Születési hely: Fokváros (Dél-Afrika)
Születési dátum: 1953
Honlap:

1972–75-ig a Fokvárosi Egyetem hallgatója volt, majd 1976-ban Hollandiába költözött. Az expresszionizmus és a konceptuális művészet elemeit ötvöző, különleges víz- és olajfestményei, finom portréi tették híressé, melyek az emberi lét, a szexualitás, a születés és a halál, valamint a pszichológia és a filozófia egyéb témáit tárják fel. A megkövesedett társadalmi szerepek, kapcsolatok foglalkoztatják.

Black Drawings [Fekete rajzok] c. sorozatában (1991–92), mely 111 arcképből áll, az egyén értékeit figyelmen kívül hagyó, bőrszín szerinti, rasszista megkülönböztetést állítja pellengérre. Defining in the Negative [Meghatározás negatívban] (1988) és Strong Works [Határozott munkák] (1990) c. sorozataiban a nőknek tulajdonított tradicionális szerepeket, a modell-, a múzsa-, illetve a szeretőszerepet helyezi középpontba. Az anyaszerep és a szexualitás is gyakori témája műveinek, melyeken a nyíltság és az intimitás találkozik egymással. Gyermekportrékat és erotikus jeleneteket is fest, s alkotásai kiindulópontjául gyakran használ magazinokat, pornográf anyagokat, barátairól és szeretőiről készült fotókat. Models [Modellek] című, 1994-ben készült, száz portréból álló sorozatában a divat, a média és a modellek világát mutatja be. Magdalena c. művében a nőiséget megtestesítő, szoborszerű nőalakokat ábrázol a bibliai Magdolnától kezdve a mai szupermodellekig. „Nem az egyértelműen bukott vagy csábító nők, a cicababák vagy éppen az amazonok érdekelnek. A női tulajdonságok különleges keveredése izgat, amelyből ez a teljesen törvénytelen faj létrejött”– vallja.

Arcképei, emberábrázolásai sosem tiszta tükörképként hatnak; az „ábrázoltság” tudata sugárzik róluk. A művész a határt keresi a között, hogy látunk, illetve minket látnak, egyensúlyoz a megmutatkozás és elrejtőzés, a provokáció és a szégyenlősség mezsgyéjén.

1995-ben ő képviselte Hollandiát a Velencei Biennálén. Számos egyéni kiállítását láthatta a közönség Európában és az Egyesült Államokban, melyek közül a jelentősebbek a londoni Tate Galleryben 1996-ban, a párizsi Pompidou Központban és a bostoni Institute of Contemporary Artban 2001-ben rendezett tárlatok voltak.

Fordította Widder Zsuzsa