festőművész

Johns, Jasper

festőművész

Születési hely:
Születési dátum: 1930
Honlap:

Kiállítások az adatbázisban:
Amerikai festő és objektművész. Dél-Kaliforniában tanult, majd 1952-ben New Yorkba ment, ahol kapcsolatba került Rauschenberggel és Cage-dzsel. Kezdetben absztrakt expresszionista stílusban dolgozott, tehát a naturális látványtól elrugaszkodó spontán, mondhatni „zsigeri” önkiejezés akkoriban igencsak divatos programját vallotta magáénak. Az ötvenes évek derekán e programot csak részben feladva szándékosan banális, unos-untalan látott jelenségeket választott témául: számjegyeket, céltáblát, az amerikai zászlót stb. E témákat úgy dolgozta fel, hogy kétségbe vonódjon a tárgy és a jel, az ábrázolt és az ábrázolat különbsége. A síkszerűen, egy az egyben lefestett céltábla vagy zászló elvileg egyaránt kezelhető eredeti rendeltetésének megfelelő tárgyként, absztrakt jelként és érzéki felületkezelésű festményként is. Az előbbi két mozzanat főként kontextus kérdése, az utóbbi pedig inkább a megformálás módján múlik. Amikor Johns e banális motívumokhoz nyúlt, ecsetkezelésében továbbra is felismerhető volt a öröksége, amit az alkalmazott technika még inkább kifejezésre juttatott. A művész az eukausztika elnevezésű – mellesleg ókori eredetű – eljárással dolgozott, vagyis a festék felvitelekor forró viaszt használt kötőanyag gyanánt, következésképpen képei érdes, a kéz legapróbb rezdüléseit is őrző festői faktúrát nyertek.
Hasonló ironikus ambivalencia jellemzi a hatvanas években készült szobrait is. Mindennapi használati tárgyakról – zseblámpa, villanykörte, sörös doboz stb. – készített szobormásolatot bronzból, majd a felületet lefestette: a banalitást „felemelni” hivatott, a dicső művészet emlékét idéző anyagot eltaarta, nemegyszer olyan benyomást keltve, mintha ezk a szobrok puszta használati eszközök lennének.
Johns a banális témák és motívumok iránti érdeklődésével az akkoriban kivirágzó nak adott jelentős lendületet, a tárgy, a jel és a kép közötti határok feszegetésével pedig alapkérdéseit vetette fel.
©Sebők Zoltán, ©Enciklopédia Kiadó
Képek