1963−64-ig a hamburgi Hochschule für Bildende Künste, 1964−67-ig pedig Teo Otto professzor irányítása alatt a düsseldorfi Staatliche Kunstakademie hallgatója volt. Már diákévei során is készített színpadterveket a hamburgi Deutches Schauspielhaus, a bécsi Burgtheater, a düsseldorfi Schauspielhaus, valamint a berlini Deutche Oper számára. 1967−72 között a düsseldorfi Staatliche Kunstakademie-n folytatta tanulmányait a 20. század kiemelkedő művészegyénisége és pedagógusa, Joseph Beuys osztályában, aki nagy hatással volt rá. Mesterének művészi hitvallása a szociális felelősségvállalásról határozottan tükröződik Katharina Sieverding munkáiban is.
Művészi eszközei közé a dokumentarista fotó, a vetítés, a helyspecifikus film, a videó, a dia, a fénytechnikák, illetve különböző nyomtatási eljárások tartoznak, melyekben analóg és digitális technikák keverednek. Monumentális fotósorozatokból készít installációkat. Koncepciójának kiindulópontja a nagyméretű arcképfotó. Saját arcának médiumán keresztül érvényesíti a politika, a társadalmi morál és a kultúra kérdéseivel kapcsolatos kritikai álláspontját. Alkotómunkáját a fény speciális, anyagszerű vagy éppen anyagszerűtlen minősége és mennyisége, az arcok megmutatásának folyamata és a különböző médiatechnológiák ihletik. Speciálisan irányított megvilágítás mellett sorozatban kapja el saját kisminkelt arcának rezdüléseit egészen közelről, majd ezeket az egész mű felületét betöltve ismétli. Alkotásai pszichés állapotokat, érzelmeket, szorongásokat tükröznek, a tekintet hatalmáról, az egyén és a személyiség vizsgálatáról szólnak, betekintést nyújtva a 60-70-es évek politikai és társadalmi légkörébe. A konceptuális szerkezetben és kifejezési módokban rejlő politikai lehetőségeket maximálisan kiaknázva bevonja a szemlélőt a kép- és látványalkotás interaktív folyamatába. Intenzíven reflektál a média és az aktuálpolitika eseményeire, mindazonáltal a – társadalmi, politikai és nemi – identitás keresése és felépítése áll megközelítésének középpontjában.
Katharina Sieverding a berlini Művészeti Akadémia professzora. Berlinben és Düsseldorfban él.
A cikk lejjebb folytatódik.