festő, rajzpedagógus

András Tibor

festő, rajzpedagógus

Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1921
Honlap: www.andrasek.hu

Kiállítások az adatbázisban:
Képtöredékek
Mesterei: Burghardt Rezső, Bernáth Aurél, Elekfy Jenő.
1941-ben vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol egy éven át tanult, mesterei: Burghardt Rezső, Bernáth Aurél, Elekfy Jenő. 1942-ben behívták a katonasághoz, ahol haditudósítóként szolgált. 1943-ban megjárta a lengyel frontot, majd Ukrajnába vezényelték. 1944-ben egy jugoszláv partizánalakulathoz dezertált. 1945-ben tért haza Budapestre. Több mint egy éven át segédmunkásként dolgozott. 1946-ben visszavették a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, de politikai okokból az ötödik évben kizárták az intézmény hallgatóinak sorából. Gimnáziumi rajztanári oklevelét csak 1958-ban tudta megszerezni. Évekig selyemfestésből tartotta fenn magát. 1956-tól egy csepeli általános iskolában dolgozott rajztanárként. 1962-től a Pannónia Rajzfilmstúdióban háttérrajzolóként olyan produkciók elkészítésében működött közre, mint a Dióbél királyfi c. animációs film. 1965 után ismét tanított, 1985-ös nyugdíjazásáig a Mester utcai általános iskola rajztanára volt. Egykori tanítványai közé tartozott Muhari-Papp Sándor Balázs és Wahorn András. Az 1940-es, 50-es években sötét tónusokban bővelkedő, expresszív hatású olajképeket festett, amelyeken külvárosi utcákat, épületeket, tájakat örökített meg (Pécsi kesztyűgyár, 1958). Az 50-es évek második felétől történelmi érdeklődése határozta meg témaválasztását. A 17-18. századi magyar történelem egyes fejezeteit, eseményeit feldolgozó, általános érvényű szimbólumokban bővelkedő, nagyszabású történelmi képsorozatának vásznain (Pusztázók - magukra hagyott bujdosók; Magyar temető; Túlélők; Tömlöcbe zárt rabok) csaknem húsz éven keresztül dolgozott, ám ezek a művei életében nem kerülhettek bemutatásra. ~ a magyar képzőművészek közül szinte egyedülálló módon rajzsorozatban és festményeken örökítette meg az 1956-os forradalom eseményeit: az ostromló tankokat, a szétlőtt romokat, és a forradalmárokat. A szabadságharc bukása megviselte, ezután visszavonulva dolgozott. Érdeklődését a Kelet művészete kötötte le, egyiptomi, buddhista stb. tárgyú képeket, grafikákat, selyemtechnikájú munkákat alkotott. Utolsó periódusában számos akvarellt festett. Forradalmi témájú rajzaiból 1989-ben egy válogatást közölt a Magyar Nemzet.
Egyéni kiállítások
2000 • Fehér Gyűrű Egyesület Klubja, (az 1956-os forradalmat megörökítő festményekkel)
2002 • Duna Galéria, Budapest • MKA Galéria (retrospektív).
Válogatott csoportos kiállítások
1956 • Hunyadi János-emlékkiállítás, Nemzeti Múzeum, Budapest
1968, 1974 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
1975 • Fővárosi Pedagógus Képzőművészek kiállítása, Ferencvárosi Pincegaléria, Budapest
2001 • Józsefvárosi Galéria, Budapest
2002 • Hélia Szálló, Budapest.
Gyulai Gergely
Képek