1925-ben építészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1926-ban a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt, és Thier, párizsi építész irodájában dolgozott. 1926-1927 között a bécsi Akademie der Bildenden Künste főiskolán és a Meisterschule für Architekturon tanult, Peter Behrenstől; 1928-1930-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1937-től a Szépirodalmi és Művészeti Akadémiának, 1940-től az Országos Egyházművészeti Tanács építészeti szakosztályának, 1941-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának volt tagja. 1961-ben a párizsi Salon des Beaux-Arts kiállításán festményeivel II. díjat nyert. ~ a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családiházó, villa- és bérháztervezője volt. Korai villái még art deco stílusban épültek, a harmincas évektől pedig lapos tetős, szalagablakos, modern stílusú épületeket tervezett. 1928-tól tervezett templomokat, eleinte apjával, Árkay Aladárral, annak 1932-ben bekövetkezett halála után pedig önállóan. Nevéhez fűződik a főváros első modern templomaként számon tartott és megépülése után jelentős vitákat kiváltott városmajori templom építése, melyen a Bauhaus és az itáliai novecento hatása mutatható ki. A 30-as, 40-es években több kiállításarchitektúrát is tervezett nemzetközi kiállításokra és a Nemzeti Szalon termeibe. Festészettel is foglalkozott: 1922-től kezdve rendszeresen szerepelt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain. 1945-1946-ban Mohácson élt, ahol részt vett a helyreállítási munkálatokban. 1946-tól több templomot tervezett, illetve épített át. 1947-1950 között számos villa, bérház és templom helyreállítását vezette. 1949-től a Fővárosi Épülettervező Iroda tagja volt, haláláig több budapesti tervezőirodának is dolgozott, főként a főváros és az egyház megbízásából; festményeivel pedig rangos külföldi tárlatokon szerepelt.
Irodalom
~ építészhallgató rajzai, Megfagyott Muzsikus, 1922
~, Magyarság, 1933. január 29.
SOMOGYI A.: A városmajori új templom, Budapest, 1934
BIERBAUER V.: A magyar építészet utolsó tíz éve, Tér és Forma, 1938/1.
PREISICH G.-BENKHARD Á.: Budapest építészete a két világháború között, Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, XI. köt., 3-4. sz., Budapest, 1967
PUSZTAI L.: ~, Magyar Építőművészet, 1972/5.
GÁBOR E.: A római iskola építészete, Művészet, 1977/12.
P. SZÜCS J.: A városmajori templom építéstörténete és kora, Ars Hungarica, 1977/1.
PAMER N.: Magyar építészet a két világháború között, Budapest, 1986
FERKAI A.: Buda építészete a két világháború között, Budapest, 1995
RITOÓK P.: Városmajori plébániatemplom, Budapest, 1997.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1922-től rendszeresen szerepelt festményeivel a Képzőművészeti Társulat kiállításain
1930 • a Képzőművészek Új Társasága kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
XII. Budapesti Nemzetközi Építészeti Kongresszus kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1931 • Római magyar ösztöndíjasok kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1932 • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova
1933 • II. Modern Nemzetközi Építészeti Kiállítás, Párizs • Klebelsberg Kunó-emlékkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1934 • Építészeti Világkiállítás, Milánó • II. Arte Sacra, Róma
1936 • VI. Milánói Triennálé, Milánó • Világkiállítás, Büsszel
1959 • Société des Artistes Français szalonjának kiállítása, Párizs
1961 • Salon des Beaux Arts kiállítása, Párizs.