1948-52: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar. Pályáját a Könynyűipari Tervező Intézet (Kirterv) munkatársaként kezdte (1952-53), 2 éven át a Budapesti Műszaki Egyetem tanársegédje (1953-54), majd 1953-tól az Iparterv tervező építésze, később irodavezetője. 1958-ban elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskoláját. Korai munkái közül jelentősebb a hévízi bazársor (1961). 1963-ban szerepet vállalt a stockholmi magyar építészeti kiállítás létrehozásában [Rados Jenővel]. A budapesti Beloiannisz Híradástechnikai Gyár korszerű rekonstrukciójáért 1964-ben Ybl-díjat kapott [társtervező: Szendrői Jenő]. Az épületet beválogatták a Budapest építészete a századfordulótól napjainkig c. kalauzba, mint a „kedvezőtlen adottságok ellenére sikeres, értékes építészeti alkotást a magyar építészet fénykorából”. További tevékenységét is az ipari építészet terén létrehozott művek jellemzik, elméleti munkássága is ehhez a tárgyhoz kötődik. 1965-68 között épül ~ és Vörösmarty Kálmán tervei alapján a szentesi Kontakta Alkatrészgyár, a Mosonmagyaróvári Erőmű (1966-69, Ákosfay Lajossal), a budapesti Irodagépipari Vállalat gyártócsarnoka.
Irodalom
Magyar Építőművészet, 1963/5.
MF, 159-160
RADOS J.: Magyar építészettörténet, Budapest, 1971
BÉK, H177.