üvegtervező

Báthory Júlia

üvegtervező

Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1901
Honlap:

Kiállítások az adatbázisban:

Mestere: Max Müller.

1929: Stadtschule Angewandte Kunst, München. 1929-től foglalkozik üvegtervezéssel. 1932-től 1939-ig Párizsban élt, a párizsi "Őszi Szalon" tagja és állandó kiállítója, 1938-ban Párizs város meghívott kiállító művésze volt. Párizsi stúdiója a La Girouette - Szélkakas - nevet viselte. A Bauhaus funkcionalista elveinek és a nemzetközi art déco egyes tendenciáinak ötvözésével egyéni stílust alakított ki, melynek jellemzői a színtelen, átlátszó, illetve foncsorozott síküveg alkalmazása, és a csiszolás által megbontott, matt és fényes felületek kontrasztjára épülő, mozgalmas felületkezelés. A stilizált ábrázolások lineárisak, kontúrjuk a mélycsiszolás következtében erőteljes. Tárgyai - többségükben enteriőr darabok - használati és díszüvegek, bútorok jól mutatják művészetének alapvető jellemzőit, a pontos részletkidolgozást eszközként használó, de abban el nem vesző monumentalitást, ill. a stílusegységben, enteriőrben gondolkodást. A húszas-harmincas években művészi dekorjaihoz az elsők között alkalmazta a homokfúvás technikáját. 1949-ben kidolgozta egy üvegtervező és tanárképző szak koncepcióját az Iparművészeti Főiskolán, 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban létrehozta az üveg tanszakot. A 60-as évek elejétől egyszerű, hutakész, fúvott, színes használati és díszüvegeket is tervez. Tanulmányúton vett részt Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Svájcban és Belgiumban. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, 1952-től a MAOE, 1993-tól a MKISZ tagja, és a Széchenyi Irodalmi Akadémia valamint a Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

 

Díjak/ösztöndíjak

1937 • Világkiállítás magyar pavilonja, Elismerő oklevél, Párizs

1938 • Magyar Országos Iparművészeti Társulat I. kiállítása, Szakmai ezüstérem

1939 • Világkiállítás, Elismerő oklevél, New York

1940 • VII. Milanói Triennálé, Ezüstérem, Milanó

1942 • Kultuszminiszteri Elismerő Oklevél

1943 • Budapest Székesfőváros Iparművészeti Aranyérme • Kassa város Elismerő Oklevele • Kultuszminiszteri Elismerő Oklevél • Magyar Iparművészek Országos Egyesületének szakmai ezüstérme

1957 • Kiváló Tanári Cím • Munkácsy-díj

1958 • Világkiállítás, Elismerő Oklevél, Brüsszel

1969 • Munka Érdemrend ezüst fokozata

1977 • Munka Érdemrend arany fokozata

1990 • Pro Arte Vitraria

1991 • A Magyar Köztársaság Aranykoszorúval ékesített Csillagrendje

2000 • Magyar Örökség-díj.

Egyéni kiállítások

1930 • [Huszár Imrével], Párizs (F)
1933 • Párizs
1970 • Képző- és Iparművészeti Gimnázium, Budapest
1993 • Báthory Júlia életmű-kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest (kat.)
2000 • Állandó kiállítás, Szabadság utca 85., Dömsöd.

Csoportos kiállítások
1937 • Párizsi Világkiállítás, Párizs (F)
1938 • I. Magyar Országos Iparművészeti Tárlat, Budapest
1939 • New York-i Világkiállítás, New York (USA)
1940 • Milánói Triennálé, Milánó (I)
1941 • Magyar Egyházművészeti Kiállítás, "Művészet az iparban" Üveg és fém kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1943 • II. Magyar Országos Iparművészeti Tárlat, Kassa (SK)
1953 • 1. Országos Iparművészeti Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1958 • Brüsszeli Világkiállítás, Brüsszel (B)
1964 • Európai üvegművesség 1958-1963, Musée du Verre, Liege (B)
1966 • Mai magyar üvegek, István Király Múzeum, Székesfehérvár
1968 • Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola üveg osztályának kiállítása, Budapest
1970 • Mai magyar üvegművészet, Miskolci Galéria, Miskolc
2005 • 25 elfeledett magyar művész, Ernst Galéria, Budapest.

 

Megbízásra készített művek

1936 • Printemps Áruház oszlopburkolatai (2 db), 2 × 272×51 cm, Párizs (F)
1938 • Vadászat, relief, csiszolt, 45 cm, Párizs (F)
1941–1942 • Goldberger pannók (8 db), színtelen, átlátszó síküveg, (eredetileg foncsorozva) mély (intaglio) csiszolt, stilizált, „mozgó” noalakokkal, lepkékkel, madarakkal, virágkosárral, hálóval, csillagokkal, ill. virágos frízzel, 42×25 cm, Goldberger cég, Zürich (CH)
1942 • templomi örökmécses lapjai, színtelen, átlátszó síküveg, mély, (intaglio) csiszolt ábrázolásokkal, 33×51 • eredetileg keresztelőkút, ma örökmécses lapjai, színtelen, átlátszó síküveg, mély (intaglio) csiszolt ábrázolásokkal, Plébániatemplom, Győr • Crucifix, színtelen, átlátszó síküveg, mély (intaglio) csiszolt ábrázolásokkal, 50×80 cm, Pasaréti Ferences Templom, Budapest

1960 • gyógyszertári pannók, Növénygyűjtő, Egyiptom, Betegség, színtelen, átlátszó, mély, homokfúvott síküveg, 120×160 cm (lebontva), Gyógyszertár, József körút 2., Budapest
1966 • pannók (6 db), színtelen, átlátszó, mély, homokfúvott, ragasztott síküveg, 60×80 cm (lebontva, az Iparművészeti Múzeumban), Zöldfa étterem, Budapest.

Művek közgyűjteményekben
• Iparművészeti Múzeum, Budapest
• Musée du Verre, Liege (B)
• Musée des Arts Décoratifs, Párizs (F)
• Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár
• Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár.
 

Köztéri művei
1937 • pannók, Párizsi Világkiállítás, Párizs (F)
1941 • pannók, Goldberger-gyár bemutatóterem, Budapest.

Irodalom

Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat nyári tárlatának mérlege. Magyar Iparművészet, 1931, 133, 141.

HOLLÓSY I.: A párizsi világkiállítás magyar pavilonjának sikermérlege. Budapest, 1937

Exposition 1937 Paris. Párizs, 1937

RICHTER A.: Báthory Júlia. Magyar Iparművészet, 1937/2., 42–43, 48–49, 157–162.

RIVIR, A.: L’Orfčvrerie, La renaissance, 1937/2.

LHOTE, R.: Au Salon d’Automne – Júlia Báthory. Glaces et Verres, 1937

T. S. F. et Decoration – Un probléme d’esthétique. Plaisir de France, 1937. november

MIHALIK S.: Az első Magyar Országos Iparművészeti Tárlat. Magyar Iparművészet, 1938, 214–222, 230–232, 235, 250, 254, 256.

LENGYEL F.: Az 1939. évi new yorki világkiállítás és a gyorsközlekedési úthálózat fejlődése. Budapest, 1939

A new yorki világkiállítás magyar pavilonja. Magyar Iparművészet, 1939, 154, 157–164.

SZABLYA J.: A VII. Triennálé. Magyar Iparművészet, 1940, 43–47, 51, 91–94.

Az 1940-es egyházművészeti kiállítás mérlege. Magyar Iparművészet, 1941, 29–30, 33.

A kassai Országos Iparművészeti Tárlat krónikája. Magyar Iparművészet, 1942–1944, 61–63, 67, 103, 112–114.

Beszámoló a brüsszeli világkiállításról. Magyar Építőművészet, 1958/2., 47–51.

Báthory Júlia üvegdomborművei. Művészet, 1960/2., 42.

TASNÁDINÉ MARIK K.: Magyar üvegek a Ličge-i Musée du Verre kiállításán. Művészet, 1964/6., 33–34.

Művészeti Lexikon, 1. kötet. A-E. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965, 177.

TASNÁDINÉ MARIK K.: Mai magyar üvegek kiállítás. István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat., bev.), 1966

HEGEDŰS É.: Üvegművészképzésünk jelene és holnapja. Művészet, 1967/1., 16–17.

D. N.: Növendék üvegtervezők munkái. Ipari Művészet, 1967/5–6., 56.

TASNÁDINÉ MARIK K.: A síküveg felhasználása belső térben. Építőanyag, 1967/7., 245–249.

FILEP I.: Mai magyar üvegművészet kiállítás. Miskolci Galéria, Miskolc (kat., bev.), 1970

TASNÁDINÉ MARIK K.: Mai magyar üvegművészet. Ipari Művészet, 1971/1., 3–7.

DOMANOVSZKY GY.: Forma Hungarica Budapest (bev.), Magyar Helikon, 1974

KOCZIGH Á.: Mai magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1975, 35, 155, 177.

BEARD, G.: International Modern Glass. Barrie & Jenkins, London, 1976, 40, 217. 

Magyar művészet 1919–1945. Akadémia Kiadó, Budapest, 1985, 220.

VARGA V.: Országos üvegművészeti kiállítás. Balatoni Galéria, Balatonfüred (kat., bev.), 1985

TASNÁDINÉ MARIK K.: Magyar üvegek külföldi múzeumokban. Művészet, 1985/3., 27–29.

GOPCSA K.-KOVALOVSZKY M.-BENKŐ CS.GY.: I. Tihanyi Üvegtriennálé, Kortárs magyar üveg 1990. Tihanyi Múzeum, Tihany (kat., bev.), 1990

VARGA V.: Báthory Júlia üvegművész pályaképe. Új Művészet, 1991/12., 26–30.

Saur Allgemeines Künstlerlexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, 7. kötet. München–Leipzig, K. G. Saur, 1993, 461.

VARGA V.: Báthory Júlia – Párizs-Budapest életmű kiállítás. Iparművészeti Múzeum, Budapest (kat.), 1993

VARGA V.: Kortárs magyar üvegművészet. Magyar Iparművészet, 1993/1., 46–50.

VARGA V.: Paradoxon – Üveg –Művészet. Iparművészeti Múzeum, Budapest (kat., bev.), 1995

VARGA V.: Paradoxon – üveg – festészet – plasztika, Iparművészeti Múzeum, 1995. Balkon, 1995/10–11., 39–41.

Révai Új Lexikon, 2. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1998, 545.

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 1. kötet. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1999, 194–195.

FEKETE GY.: Báthory Júliamonumentális üvegművészete. In Magyar Örökség. Laudációk könyve 1995–1999. Magyarországért Alapítvány, Budapest, 2000, 502–504.

FALUS J.: Báthory Júlia (1901–2000) emlékezete. Búcsú az üveg művésznőjétől. Magyar Iparművészet, 2000/3., 14–17.

Új magyar életrajzi lexikon, 1. kötet. A–Cs. Budapest, Magyar Könyvklub, 2001, 506.

SZILÁHYI B. A.: Báthory Júlia 1901–2000. Báthory Júlia Üveggyűjtemény, Budapest (kat., bev.), 2001

VARGA V.: Az üveg jelentése. Budapest, Helikon Kiadó, 2002, 151.

WEHNER T.(szerk.): Adatok és adalékok a hatvanas évek művészetéhez. A Művészeti Bizottság jegyzőkönyvei 1962–1966. 1–2. köt. Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Budapest, 2002, 841, 852, 856, 870–871.

HEGYVÁRI B.-JACQUARD, M.-GAÁL E.-VARGA V.: Fragile cargo.Kortárs üvegművészeti vándorkiállítás. Budapest Galéria, Budapest; Vaszary Képtár; World of Glass, St. Helens (UK); The Glass Art Gallery, London; Art-O-Nivo Gallery, Brugge (kat., bev.), 2004

VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között. Kortárs magyar üveg alap – folyamat – eredmény. World of Glass, London 2004. november 24. Artforum, 2004, 167–176.

BODONYI E.: Egy autonóm műfaj. Stúdióüveg Magyarországon. Műértő, 2004/11., 13. 

VADAS J.: A magyar art deco. Corvina Kiadó, Budapest, 2005, 135, 136, 137.

VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között – kortárs magyar üveg. Alap – folyamat – eredmény I. Magyar Iparművészet, 2005/3., 68–71.

Varga Vera + Sz.D. A Magyar Üvegművészet, 2006 alapján
Képek