Autodidakta. 1970: a Népművészet Mestere; 1974: a Munka Érdemrend arany fokozata. Földművesként, majd az I. világháború alatt hadiüzemben gyári munkásként dolgozott. Ösztönös tehetségét itt fedezte fel Bálint Jenő, aki pártfogója lett. Összegyűjtött műveiből ő rendezte meg első kiállítását 1923-ban. A korabeli kritika és a művésztársadalom is nagy elismeréssel fogadta ~ művészetét. Az 1930-as évek végétől már csak aukciós kiállításokon szerepeltek művei. A 40-es, 50-es években elfelejtették. Ismét napszámosként dolgozott. Uszódon, Kalocsán, 1949-től Cegléden élt. Csak az 1960-as években fedezték fel ismét művészetét. Uszódon emlékháza van. Témáit a falusi életből, saját környezetéből merítette. Életképeket, csendéleteket, portrékat festett. Művei közül kiemelkednek önarcképei. Tárgyilagos, érzelemmentes, naturalista ábrázolásmód jellemzi alkotásait.
Irodalom
BÁLINT J.: ~ földmíves-festőművész, Budapest, 1923
BÁLINT J.: ~ földműves-festőművész, Budapest, é. n. [1928]
BÁNSZKY P.: A naiv művészet Magyarországon, Budapest, 1984
"A magyar Rousseau?" ~ centenárium tudományos ülésszak előadásai, Kecskemét, 1990 (irodalommal).
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1923 • Alkotás Művészház
1928 • Nemzeti Szalon, Budapest
1929 • Künstlerhaus, Bécs • Műteremkiállítás, Budapest
1964 • Kossuth Múzeum, Cegléd
1970 • Általános iskola, Uszód
1974 • Kossuth Múzeum, Cegléd
1978 • állandó kiállítás, Kossuth Múzeum, Cegléd
1984 • Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szolnok.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1934, 1938 • Őstehetségek kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1967 • Magyar naiv művészet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1972 • Magyar naiv művészet a XX. században, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Déri Múzeum, Debrecen
Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs
Kossuth Múzeum, Cegléd
Magyar Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét.