Artportal.hu

díszlet- és jelmeztervező, grafikus, műkritikus

1944: Közgazdaságtudományi Egyetem; Konzervatórium; 1944-48: Pázmány Péter Tudományegyetem, művészettörténet szak; 1946-48: Gerevits Tibor tanársegédje ugyanott. Nívódíj, Magyar Rádió; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje. 1948-ban politikai okokból kizárták az egyetemről. Kétévi állástalanság után régészeti ásatásokon kubikusként, majd a Budapesti Történeti Múzeumban Zolnay Lászlóval közösen segédmunkásként dolgozott a budai királyi palota feltárásán. Itteni eltávolítása után katona, majd a Geofizikai Kutatóintézetben segédkutató. 1956-ban kinevezték a Színházművész Szövetség osztályvezetőjének, ahonnan 1958 végén 56-os szerepvállalása miatt eltávolították. 1956-ban a Színház- és Filmművész Szövetség, valamint a Képző- és Iparművészeti Szövetség forradalmi bizottságának tagja. Az 50-es évek végétől a budapesti Petőfi Színházban, a pécsi Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, az Irodalmi Színpadon, valamint a Magyar Televízióban tervezett díszleteket és jelmezeket. 1963-65 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán díszlettervezést tanított. A 60-as években az MTV Barangolások című kulturális magazinjának szerkesztője és a Népművelési Intézetben oktatott. 1967-ben kiállításon mutatta be az ötvenes és hatvanas évek során készített festményeit és grafikáit. 1968-70 között önálló iparművészeti tevékenységet folytatott. 1970-től húsz éven át a Radio Bremen tudósítója, a Budapester Rundschau képszerkesztője, a Magyar Hírlap képzőművészeti kritikusa. A Művészet című folyóirat, a Tükör és az Új Tükör című hetilapok szerkesztője. Később a Fotó, majd a Lakáskultúra felelősszerkesztő-helyettese. Ezzel párhuzamosan a MUOSZ Újságíró Iskolában művészettörténetet, fotótörténetet és elméletet oktatott. 1990-94 között a Budavári Önkormányzat képviselője, kulturális tanácsnok.

Publikációi
Barcsay Jenő szentendrei mozaikja, Budapest, 1973
A székesfehérvári körpillér, Alba Regia Annales Musei Stephani Regis, VIII-IX., Székesfehérvár, 1967
Rapszodikus "margináliák", Új Szemle, 1990/1-2.
A balassagyarmati börtön építése és az 1845. évi börtönügyi javaslat (1953), Café Bábel, 1997/4. (Bűn szám, posztumusz megjelenés.)
Írásos hagyatéka és festői életműve feldolgozás alatt áll.

Főbb művei
F. T. Verdi: Rigoletto
Garcia Lorca: Bernarda Alba háza
Irma, te édes (díszletek).