Artportal.hu

Szüleivel ötéves korában hagyja el Magyarországot. Gyermekkorát Toulouse-ban tölti, majd Párizsban folytat egyetemi tanulmányokat. Pályafutását újságíróként kezdi. Lyoni, toulouse-i és dakari újságokban, később építészeti és képzőművészeti lapokban jelennek meg írásai. Kezdetben csak riportjaihoz készít fotókat, majd Pierre Jolyval közösen dolgozva, a műalkotás- és építészeti fotózásban válik ismertté. 1964-ben festeni kezd, de az ecset és a vászon mellett hamarosan más eszközöket: kötelet, spárgát, horgászzsinórt, len- és kenderkócot is felhasznál munkáihoz, amelyek egy újfajta kifejezésmódnak nyitnak utat, és idővel a képek fokozatosan szobrokká formálódnak. 1975-ben egy új lakóépület-együttes számára készít három pannót Flaine-ben, 1976-ban pedig két pannója kerül az újonnan épült athis-mons-i idősek otthonába. 1978-tól főleg maszkokat, emberi arcokat, álló figurákat ábrázol. 1986-tól műveiben, melyeknél a plexiüveggel rokon anyagot, az altuglas-t kombinálja színes kötelekkel, geometrikus formákat alkalmaz. Sorozatot készít a szivárvány témájára. (Szivárvány a kockában, Szivárványkocka, Kocka a kockában és Gömb a kockában.)

Egyéni kiállítások
1973 • Maison de la Culture, Orleans (FR)
1974 • Maison de la Culture de la Vallée de Chevreuse (FR)
1975 • Espace Pierre Cardin, Párizs
1976 • Centre Culturel des Prémontrés, Pont-à-Mousson (FR)
1981 • Centre culturel, Flaine (Haute-Savoie) (FR)
1982 • Beni Gallery, Kyoto • Nishida Gallery, Nara, Japán
1983 • Centre Culturel des Universités-Centre Jussieu, Párizs
1984 • Dorottya utcai kiállítóterem, Budapest
1986 • L'Herbier de Véra Cardot, L'Atelier des Maîtres, Párizs
1986 • L'Imaginaire de la Corde, Centre International de la Mer, Rochefort-sur-Mer (FR)
1988, 1989 • Városháza, Gif-sur-Yvette
1989 • Autour du Cube, PACI, Issy-les-Moulineaux (FR)
1990 • rajzok, Canapé galéria-teaszalon, Gif-sur-Yvette (FR)
1993 • Laboratoires Pfizer, Orsay (FR), Collège Franco-Britannique de la Cité Universitaire de Paris, Párizs
1994 • De La Chaux de Fonds à Chandigarh (Le Corbusier), vándorkiállítás
1997 • Un chemin vers le ciel, Orsay (FR).

Válogatott csoportos kiállítások
1978, 1980, 1982, 1983 • Grands et Jeunes d'Aujourd'hui, Párizs
1979 • FIAC/Galerie Carmen Martinez, Párizs
1979 • La Famille des Portraits, Musée des Arts Décoratifs, Párizs
1982 • Tisztelet a szülőföldnek, Műcsarnok, Budapest
1983, 1986 • Espace et Matière, Centre Culturel Jussieu, Párizs
1985-től rendszeresen • Salon de l'Union des Femmes Peintres et Sculpteurs (FR)
1985-1987 • Salon de la Société d'Art de Corbeil-Essonne (FR)
1988, 1990 • Exposition Internationale de Sculpture Contemporaine, Collioure (FR) • Forum d'Arts Plastiques en Ile-de-France, Les Ulis, Saint-Cloud (FR) • Signes, schéma, images, Nizza
1987-től • Figuration Critique, Párizs
1988 • Comparaisons, Párizs
1989 • Océanes, Palais des Congrès, Lorient (FR)
1990 • Métiss' Art, Forum d'Arts Plastiques en Ile-de-France, Les Ulis, Aubervilliers (FR)
1991 • Fibres Voyageuses, Cholet (FR)
1994 • De La Chaux de Fonds à Chandigarh - Le Corbusier, vándorkiállítás
1995 • Ces sculpteurs français de Hongrie, Magyar Intézet, Párizs.

Művek közgyűjteményekben
Musée National d'Art Moderne, Párizs • Cabinet des Estampes de la Bibliothèque Nationale, Párizs • Monnaie de Paris • Szépművészeti Múzeum, Budapest

Bővebb életrajz

Miután Magyarországot elhagyta, 1925-ben szüleivel Toulouse-ban telepedett le. A párizsi Sorbonne egyetemen folytatott történelmi tanulmányai befejezése után újságíró lett. Lyonban és Toulouse-ban dolgozott helyi újságoknak, majd mérnök férjével – akivel több mint hat évtizeden át élt együtt – két évet Dakarban töltött. Itt a Francia Kommunista Párt aktivistájaként részt vett az afrikai gyarmatosítás elleni mozgalomban. A francia hatóságok ezt annyira rossz néven vették, hogy egy hazalátogatásuk alkalmával nem engedték vissza Afrikába.

Először csak saját írásai illusztrálására kezdett fotókat készíteni, majd amikor a hatvanas évek elején megismerkedett Pierre Joly műkritikussal (aki maga is újságíróként és fotósként dolgozott), műalkotás- és építészeti fotózással kezdtek foglalkozni. Számos utazást tettek közösen, melyek során képekkel gazdagon illusztrált riportokat készítettek. Műtermeket látogattak, képzőművészekkel (Yves Klein, Frank Magda, Hajdú István, Székely Péter) és építészekkel (Jean Prouvé, Le Corbusier, André Lurçat, Alvar Aalto) ismerkedtek meg. Festményekről, szobrokról, épületekről készült felvételeik építészeti és művészeti folyóiratokban (L’OEil; Architecture d’Aujourd’hui; Architecture, mouvement, continuité stb.), valamint könyvekben jelentek meg.

1964-ben maga is elkezdett képzőművészeti alkotómunkával foglalkozni. Eleinte festett, de mivel az ecset és a vászon mint eszköz önmagában nem elégítette ki, egyéb módszerekkel is próbálkozott. A festményt gyakran kombinálta más anyagokkal, és a kísérletek fokozatosan kötélből, spárgából, halászhálóból, len- és kenderkócból készített féldomborművek, majd szobrok (emberi fejek, testek, maszkok stb.) alkotásához vezették. (A kötélre kis vitorláshajójukkal megtett, gyakori földközi-tengeri utazásai során figyelt fel.)

Első egyéni kiállítására 1973-ban az orléans-i Maison de la Culture-ben került sor, amelyet azután sok másik követett, nemcsak Franciaországban, de Magyarországon, Törökországban, Görögországban, Afrikában és Japánban is. Többször részt vett a Grands et Jeunes d’Aujourd’ hui szalonon, 1982-ben szerepelt a Tisztelet a szülőföldnek című kiállításon a Műcsarnokban, és 1995-ben a magyar származású szobrászokat bemutató Ces sculpteurs français de Hongrie címmel megrendezett tárlaton, a párizsi Magyar Intézetben. 1984-ben egyéni kiállítása volt a Dorottya utcai kiállítóteremben. A vincennes-i Femmes Peintres et Sculpteurs kiállításon kitűnt Szivárvány egy kockában című, plexiüvegből és kötelekből 1978-ban készített alkotásával. 1975-ben Empreintes címmel nyomataiból album jelent meg Pierre Joly szövegével. Grafikai munkáiból, rajzaiból, metszeteiből 1983-ban a párizsi Atelier des Maîtres rendezett jelentős kiállítást.

A képpé formálódó köteleket betonba öntve, több nagyméretű köztéri alkotást is létrehozott. Ezek kivitelezését vagy az építkezések helyszínén vagy előre elkészítve, egy üzemben valósította meg. 1990-ben, a Collioure-ban megrendezett Nemzetközi Kortárs Szobrászati Kiállításon többtonnás betonszobrával, a Nappiramissal szerepelt.  Mint egy munkáiról szóló írásából kiderül, azért szerette ezt a technikát, mert „a betonba nyomott kötél világos, olvasható lenyomatot hagy, olyant, mint egy kövület vagy egy graffiti nyoma”, a kötelet pedig azért használta szívesen, mert „hajlékony és alkalmas az írásra, anélkül hogy természetességéből bármit is veszítene.”

Három pannóból álló alkotása Flaine-ben, egy Breuer Marcell által tervezett lakóházban, egy másik, két részből álló reliefje az athis-mons-i Idősek Otthonának halljában, míg Gömb a kockában című alkotása a Vallée de Chevreuse-i gináziumban került elhelyezésre. Többek között a párizsi Musée National  d’Art Moderne, a Bibliothêque Nationale, a Pierre Cardin-gyűjtemény és a budapesti Szépművészeti Múzeum is őrzi alkotásait. Ez utóbbi 1982-ben vásárolta meg a Comédie Italienne N°1 című bronzszobrát. Ugyancsak 1982-ben a Monnaie de Paris (Francia Állami Pénzverde) megvásárolta egyik maszkját, A kiábrándultat, amelyet bronzba öntve sokszorosítottak. A Pompidou Központ állandó kiállításának egyik terme abból a mintegy hatvanezer, Vera Cardot és Pierre Joly által készített fotógyűjteményből mutat be válogatást, amelyet 1997-ben. A Bibliothêque Kandinsky archívumában. vásárolt meg a Bibliothêque Kandinsky.