1935–1939: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Benkhard Ákos, Szőnyi István. 1934-től tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. 1949-ben részt vett a Képzőművészeti Alap és a Képzőművészek Szövetségének megalapításában. 1959-ben tanulmányútra ment a Szovjetunióba majd Prágába. 1945–1953: a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára; 1950–1952: igazgatója. 1952-ben megszervezik Báthory Júliával a középszintű üvegtervező oktatást. 1953–1978: a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára; 1953–1965: a díszítőfestő tanszék vezetője; 1965: az üveg szak alapítója; 1965–1978: Szilikátipari Tervező tanszék vezetője; 1962-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán is tanít; 1976-tól a szentendrei művésztelepen dolgozik. 1953-ban jelenik meg A festészet technológiája című könyve. A korszak egyik legsokoldalúbb egyénisége. Foglalkozott festészettel, grafikával, majd épületdíszítéssel, üvegfestészettel, szobrászattal. Neve leggyakrabban az üvegtervezés felsőfokú beindításával, az üveghez kapcsolódó művészetével és mobiljaival kapcsolatban merül fel. 1945 előtt linóleummetszeteivel tűnt ki, amelyek gyakran politikai utalásokat tartalmaztak. Sokszor alkalmazott állatszimbolikát társadalmi mondanivaló kifejezésére. Festészetében tartózkodóbb, gyakori műfaja a tájkép és a portré. Az építészet és a képzőművészet kapcsolata pályakezdése óta foglalkoztatta. A Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán a legkülönfélébb anyagokkal és technikával került kapcsolatba, mint például az üvegfestéssel, műmárvánnyal, tűzzománccal. Z. Gács György szerint az épületdíszítést a kor fő építőanyagából kell kifejleszteni. Például készített égetett tufával dekorációt, vagy betonba színes üvegdarabokat illesztett. Anyagkísérletei, a vasbeton építészethez kapcsolódó anyagok természetének és felhasználási lehetőségeinek kutatásai az üveg felé irányították. Sokáig foglalkozott az üveg építészeti felhasználásának lehetőségeivel. Az ötvenes, de még a 60-as években is hagyományos technikájú, ólomkeretes üvegablakokat tervezett. Új technikát először a kecskeméti Arany Homok Szálloda üvegfalán alkalmazott, amikor munkatársaival síküveg lapra ragasztottak színes üvegmozaikokat. Művészetének fontos kiegészítője volt pedagógiai tevékenysége, főiskolai működése. Az általa vezetett szilikát tanszék oktatását kettős irányban jelölte meg: egyrészt olyan szakemberek képzését szorgalmazta, akik az üveg, a kerámia, a porcelán építészeti felhasználásában bontakoztathatták ki tehetségüket, másrészt az iparban jelesen dolgozó tervezőgárdát akart útjára bocsátani. Művészetében az üveget kezdetben kísérleti anyagnak szánta, végül ezen keresztül jutott el a kinetikus és op-artos képzőművészeti törekvésekhez. Az átlátszó üveggúlák alá különböző színű üveglapocskákat helyezett, amelyeknek hatása a néző helyzete alapján változhatott. Ezzel nemcsak téri illúziót, de a mozgás érzetét is felkeltette. 1969-ben készül el az első mobil (A kortárs építészet üdvözlése). Az előre meghatározott ritmusú mozgást az alsó részre szerelt motor biztosítja, a látvány pedig megsokszorozódik a függőleges tengely köré helyezett üveglapok segítségével. A főiskolán pályatársaival és tanítványaival együtt kísérleteztek újabb és újabb technikával. ~ is kipróbálta az üvegrogyasztást. Teljes értékű kisplasztikái ragasztott síküveglapokkal készültek. (A kocka felbontja önmagát, 1972). Gyakran alkalmazott az üveg mellett fémet.
Díjak/ösztöndíjak
1948 • Festészeti ösztöndíj, Bulgária
1949 • Római ösztöndíj
1956 • Munkácsy-díj
1968 • Munka Érdemrend arany fokozata
1970 • Munkácsy-díj
1974 • Érdemes Művész.
Irodalom
RADOCSAY D.: A magyar rajz fiatal mesterei. Budapest, 1942
FARKAS Z.: A balatoni kiállításról. Magyar Csillag, 1942/6.
SZEGI P.: A Magyar Művészeti Műhely kiállítása. Szabad Művészet, 1949/4., 160.
VÉGVÁRI L.: Z. Gács György kiállítása (kat., bev.), 1957
OELMACHER A.: Z. Gács György rajzai. Magyarország, 1957. április 3.
POGÁNY Ö.G.: A székesfehérvári vasútállomás. Művészet, 1961/5., 8.
MIHÁLYFi E.: A Szocialista Képzőművészek Csoportjának emlékkiállítása a Nemzeti Galériában. Népszabadság, 1964. április 19.
SÁRVÁRI M.: Új tudomány, mely megtanít látni. (Beszélgetés Z. Gács Györggyel.) Magyar Nemzet, 1964. június 21.
POGÁNY Ö.G.: Z. Gács György. Művészet, 1966/10., 28–30.
POGÁNY F.: Z. Gács György kiállítása (kat., bev.), 1967
T. APOSTOL M.: Két debreceni falkép. Művészet, 1967/5., 14–15.
ZENTAI P.: Z. Gács György. Vas Népe, 1967. június 25.
GODA G.: Z. Gács György kiállításáról. Magyar Nemzet, 1967. július 5.
SZÁNTÓ G.: Z. Gács György. Köznevelés, 1967/17., 678.
Művészeti Lexikon, 4. kötet. R–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968, 770.
NÉMETH L.: Modern magyar művészet. Budapest, Corvina Kiadó, 1968, 130, 137.
FRANK J.: Z. Gács György kiállítása. Budapest, Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterme (kat., bev.), 1968
GYÖRGY I.: Beszélgetés Z. Gács György professzorral. Népszabadság, 1968. január 9.
BUDAI T.: Z. Gács György vidéki kiállításai. Művészet, 1968/3., 39–40.
FRANK J.: Z. Gács György műtermében. Élet és Irodalom, 1968. május 11.
NÉMETH L.: Z. Gács György művészetéről. Tükör, 1968. szeptember 10.
HEITLER L.: Kiállítási napló. Jelenkor, 1968/9., 811–816.
ARADI N.: Z. Gács Györgykiállítása. Jászberény (kat., bev.), 1969
Konstruktive Kunst. Nürnberg (kat.), 1969
P. BRESZTYÁNSZKY I.: Z. Gács György kiállítása a Kultúrkapcsolatok Intézetében. Művészet, 1969/1., 38–39.
DALAI, M.E.: L’altra faccia. Notiziario arta contemporanea 1969, 26.
SELLO, G.: Kunst der Welt, Heute. Rohwolt Verlag, 1970
IBRÁNYI TÓTH B.: Színek, formák és a lélek nyugalma. Képes Újság, 1970. április 11.
HORVÁTH GY.: Z. Gács György fénymobiljai az Iparművészeti Múzeumban. Magyar Nemzet, 1970. december 23.
RÓZSA GY.: Magyar Art visuel. Népszabadság, 1971. január 4.
SÍK CS.:Fény, mozgás, utópia. Tükör, 1971. január 5.
VADAS J.: Ünnepi fények. Élet és Irodalom, 1971. január 9.
BAUER J.: Z. Gács György legújabb alkotásai. Művészet, 1971/3., 45–46.
Z. Gács György és Nagy József üveg-kovácsoltvas épületplasztikája. Magyar Építőművészet, 1972/6., 43.
CSAPÓ GY.: Z. Gács György. Ország-Világ, 1973. december 12.
Z. Gács Györgykamarakiállítása. Nagytétényi Kastélymúzeum, Budapest (kat.), 1974
KOCZOGH Á.: Anyag és forma. Az üveg világa. Lakáskultúra, 1974/4., 2–3.
FEKETE J.: Z. Gács György műtermében. Művészet, 1974/4., 14–16.
KOCZOGH Á.: Mai magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó, 1975, 34, 167, 179.
VADAS J.: Z. Gács György. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó, 1975
H.: Mai magyar iparművészet. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Magyar Nemzet, 1975. január 26.
DÁRDAY N.: Találkozás az üveggel. Ipari Művészet, 1975/2., 28–30.
BEARD, G.: International Modern Glass. London, Barrie & Jenkins, 1976, 226.
NÉMETH L.: Z. Gács György kiállítása. Vármúzeum, Esztergom (kat., bev.), 1976
ARADI N.: Z. Gács György kiállítása. Városi Művelődési Központ, Hajdúböszörmény (kat., bev.), 1976
CSAPÓ GY.: Művészek, műhelyek. Harmincnégy beszélgetés képzőművészetről. Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1977, 79–82.
SZ. KÜRTI K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztály, 1977, 119, 195.
KOCZOGH Á.: Szép tárgyak dicsérete. A tárgyak világa. Budapest, Gondolat Kiadó, 1978, 83, 121, 241.
BERECZKY L.: Muralia Hungarica. Budapest, Magyar Helikon (kat., bev.), 1978
POGÁNY Ö.G.: Z. Gács György emlékkiállítása. Bartók 32 Galéria, Budapest (kat., bev.), 1978
DARGAY L.: Technika és művészet ’74–78. Eger, MTESZ Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Heves megyei Szervezete Iparesztétikai Szakosztálya (kat., bev.), 1978
NAGY Z.: Magyar üvegszobrászok kiállítása a Finn Üvegmúzeumban. Művészet, 1982/10., 54–55.
KOVÁCS P.: Üvegszobrok. Ernst Múzeum, Budapest (kat., bev.), 1984
VARGA V.: Országos üvegművészeti kiállítás. Balatonfüred, Balatoni Galéria (kat., bev.), 1985
VÁMOSSY F.: Építészet és üvegművészet – napjainkban.Művészet, 1985/3., 18–21.
SINKOVITS P.: Üvegterek. Művészet, 1985/3., 22–26.
LOEFFLER, R.: A kortárs magyar üvegművészet. Művészet, 1986/6., 43–47.
GOPCSA K.-KOVALOSZKY M.-BENKŐ CS.GY.: I. Tihanyi Üvegtriennálé, Kortárs magyar üveg, 1990. Tihanyi
Múzeum, Tihany (kat., bev.), 1990
LÓSKA L.: Üvegplasztikák Tihanyban. Művészet, 1990/2., 35–39.
BODONYI E.: Stúdióüveg, Kísérlet egy fogalom és jelenség értelmezésére. Stúdióüveg kiállítás. Szentendrei Képtár, Szentendre (kat., bev.), 1993
VARGA V.: Kortárs magyar üvegművészet. Magyar Iparművészet, 1993/1., 46–50.
KOVALOVSZKY M.: Törékeny és sziklaszilárd szabadság. Új Művészet, 1994/2., 26–28.
CHIKÁN B.: Stúdióüveg. Kiállítás a Szentendrei Képtárban. Új Művészet, 1994/2., 28–29.
VARGA V.: Paradoxon – Üveg – Művészet. Iparművészeti Múzeum, Budapest (kat., bev.), 1995
VARGA V.: Paradoxon – üveg – festészet – plasztika, Iparművészeti Múzeum, 1995. Balkon, 1995/10–11., 39–41.
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 1. kötet. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1999, 673–675.
ANDRÁSI G.-PATAKI G.-SZŰCS GY.-ZWICKL A.: Magyar képzőművészet a 20. században. Budapest, Corvina Kiadó, 1999, 138.
BODONYI M.: MM transglass.hu kiállítás. Museo Municipal de Arte en Vidrio, Madrid (kat., bev.), 2000
Révai Új Lexikon, 7. kötet. Szekszárd, Babits Kiadó, 2001, 854–855.
VARGA V.: Az üveg jelentése. Budapest, Helikon Kiadó, 2002, 152.
WEHNER T. (szerk.): Adatok és adalékok a hatvanas évek művészetéhez. A Művészeti Bizottság jegyzőkönyvei 1962–1966. 1–2. köt. Budapest, Képző- és Iparművészeti Lektorátus. 15, 28, 34, 186, 207, 215, 216, 217, 287, 290, 293– 295, 355, 361–366, 402, 407, 408, 433, 435, 436, 518, 553, 582–588, 591–594, 595–598, 612, 613, 616, 617, 668–671, 685, 686, 784, 807, 858, 875, 876, 878, 1050, 1051, 1054–1055, 1207, 1297. 2002
HEGYVÁRI B.-JACQUARD, M.-GAÁL E.-VARHA V.: Fragile cargo.Kortárs üvegművészeti vándorkiállítás. Budapest Galéria, Budapest; Vaszary Képtár, Kaposvár; World of Glass, St. Helens (UK); The Glass Art Gallery, London; Art-O-Nivo Gallery, Brugge (kat., bev.), 2004
VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között. Kortárs magyar üveg alap – folyamat – eredmény. World of Glass, London 2004. november 24. ARTforum, 2004, 167–176.
VARGA V.: A FÜ. Magyar Iparművészet, 2004/2., 42–43.
BODONYI E.: Egy autonóm műfaj. Stúdióüveg Magyarországon. Műértő, 2004/11., 13.
VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között – kortárs magyar üveg. Alap – folyamat – eredmény I. Magyar Iparművészet, 2005/3., 68–71.
VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között – kortárs magyar üveg. Alap – folyamat – eredmény II. Magyar Iparművészet, 2005/4., 68–76.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1957 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1967 • Savaria Múzeum, Szombathely • Xantus János Múzeum, Győr
1968 • Bakony Múzeum, Veszprém • Kuny Domonkos Múzeum, Tata • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
1969 • Művelődési Ház, Gyöngyös • Déryné Művelődési Ház, Jászberény
1970-1971 • Iparművészeti Múzeum, Budapest
1974 • Nagytétényi Kastélymúzeum
1976 • Vármúzeum, Esztergom • Városi Művelődési Központ, Hajdúböszörmény
1979 • Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen • Szentendrei Képtár
1985 • Bartók 32 Galéria, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Csoportos kiállítások
1945 • Az első Szabad Nemzeti Kiállítás, régi Műcsarnok, Budapest
1946 • A magyar képzőművészetért, Ernst Múzeum, Budapest
1947 • Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Fővárosi Képtár, Budapest • Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének 1. Képzőművészeti kiállítása • Fókusz Galéria 2. kiállítása
1948 • Fővárosi Képtár XXXV. kiállítása • Stockholmi grafikai kiállítás, Nemzeti Múzeum, Stockholm • Képzőművészet, Iparművészet és Fotó, Fővárosi Képtár, Budapest • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest • A magyar grafika 100 éve, Fővárosi Képtár, Budapest
1949 • Budai képzőművészek csoportja, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest
1950 • Pedagógusok Szakszervezetének kiállítása • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1952 • I. Országos Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • II. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1957 • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Szombathely
1959 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1962 • 9. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1964 • Szocialista Képzőművészek Csoportjának kiállítása 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • 11. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1965 • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Művészet és ellenállás Európában, Bologna • Torinó • 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Húsz év szerzeményei, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • 12. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1968 • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • 15. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1969 • Konstruktív Művészet Biennálé, Nürnberg
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest • I. Országos Zománcművészeti Biennálé, Salgótarján
1972 • Konstruktivista tendenciák a magyar művészetben, Dallas Terem, Bukarest • Modern művészet, Łódż • Murális tervek és anyagkísérletek, Iparterv
1974 • Vásárhelyi tárlat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Mai Magyar Iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest
1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1977 • A szentendrei művészet 50 éve (rendezés), Ferenczy Múzeum, Szentendre • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest
1978 • Pest Megyei Tárlat, Szentendrei Képtár, Szentendre • Mai magyar iparművészet, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1979 • A hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest • A szentendrei régi művésztelep jubileumi kiállítása 1929-1979, Szentendrei Képtár, Szentendre
1993 • Stúdióüveg, Szentendrei Képtár, Szentendre
2004 • Transzflexio – Üveg, transzparencia, reflexió, Gödör Klub, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
• Ferenczy Múzeum, Szentendre
• Fővárosi Képtár, Budapest
• Iparművészeti Múzeum, Budapest
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Műszaki Múzeum, Budapest
• Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.