rajzfilmrendező, alkalmazott grafikus

Halász János

rajzfilmrendező, alkalmazott grafikus

Születési hely: Erzsébetfalva
Születési dátum: 1912
Honlap:

Kiállítások az adatbázisban:
Mesterei: Pál György [George Pal], Bortnyik Sándor.
1927-ben főcím- és plakátrajzolóként kezdte a pályáját. Ekkor ismerkedett meg későbbi mesterével, Pál Györggyel [George Pal]. Az Est grafikusa volt. Miután 1930-ban egy évet Párizsban töltött, Bortnyik Sándor tanítványa, majd asszisztense lett. Munkássága kezdetben a reklámfilmre terjedt ki. 1932-ben Macskássy Gyulával és Kassovitz Félixszel megalapították az első magyar animációs műhelyt. Első önálló rajzfilmjét 1934-ben készítette. 1936-ban Angliában telepedett le. Ugyanebben az évben az első technicolor eljárással készült angol film producere volt. Feleségével és alkotótársával, Joy Batchelorral 1940-ben létrehozták a Halas and Batchelor Cartoon Films céget, amely Nagy-Britannia legnagyobb rajzfilmkészítő stúdiójává fejlődött. A II. világháború idején 60 filmet készítettek a Tájékoztatásügyi és a Honvédelmi Minisztériumnak. A bűvös vászon (1951) című munkájától számítják az angol rajzfilmgyártás amerikai piacra való betörését. Nevéhez fűződik az első sztereó rajzfilm (A bagoly és a cica, 1953) és az első bábfilm (Szobor a hajó orrán, 1953). Orwell: Állatfarm című regényéből, 1954-ben elkészítették az első egész estét betöltő angol rajzfilmet. Több ezer rajzfilm rajzolója, rendezője, producere volt. Az animáció szellemi atyjaként tartják számon. Állandó kutatója volt a műfaj gyakorlati és elvi problémáinak. Stílusa a naturális megoldásoktól mindinkább az aprólékos részleteket elhagyó karikatúra felé hajlott. Ötletgazdag, áradó humorú művész volt. Zeneműveket elevenített meg rajzeszközökkel. Filmet készített George Hoffnung - 1959-ben elhunyt rajzoló - közkedvelt munkáiból. 1982-ben elkészítette az első teljesen digitalizált filmet Európában, a Dilemma című alkotást, Kass János grafikai ötleteinek, műveinek felhasználásával. A nagy mesterek című sorozatban többek között Toulouse-Lautrec, Botticelli és Bosch művészetét népszerűsítette. Filmjei számos nemzetközi fesztiválon nyertek díjat. Rajz és dokumentumfilmjei, illetve oktatófilmjei közül sokat a televízió megrendelésére készített. 1963-ban kapott Oscar-díjat a környezetvédő mozgalmakat megelőzően a civilizáció veszélyeire figyelmeztető, Autómánia 2000 című filmjéért. Az animáció nemzetközi szövetségének (ASIFA) volt az elnöke.
Irodalom
HUDRA K.: Animáció, ~ kiállítása, Művészet, 1988/9.
DIZSERI E.: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája 1948-1998, 1999.
Főbb művei
Zsebkarikatúra, 1941
Szemétláda parádé, 1942
Arab rajzsorozat (4 kisfilm), 1943-1945
Charles sorozat (7 kisfilm), 1947-1950
Emelkedj tovább, Johnnym!, 1949
A bűvös vászon, 1951
Az óriáskígyó [Henry Moore-ral], 1951
A bagoly és a cica, 1953
Szobor a hajó orrán, 1953
Állatfarm, 1954
Akis Ig világa (tv-rajzfilm), 1956
A mozi története, 1956
A karácsonyi látogató, 1958
A találmányok története [B. Bozettóval], 1959
Foo-foo sorozat (33 tv kisfilm), 1959-1960
Snip és Snap sorozat (26 tv kisfilm), 1959-1960
Autómánia 2000, 1963
Hoffnung szimfonikus zenekara [D. Lambbellel], 1965
Mi is a számítógép?, 1970
Dilemma, 1982; Játékosok, 1982
A világ fénye, 1990.
Könyvei
Az animáció mesterei, 1987
A rajzfilm technikája és Rajz Mozgásban [Roger Manvellel].
Vécsi Nagy Zoltán