1951-1953 között géplakatos tanuló, 1953-tól dísz-műlakatos. Ekkor kezd festeni. 1960-1970: Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke, mestere: Laborcz Ferenc. 1975: Kassák-díj, Magyar Műhely, Párizs; 1984: DAAD-ösztöndíj, Berlin (igénybe vehette 1987-1988-ban); 1987: Kanadai Szobrászok Szövetsége tiszteletbeli díja; 1988: Munkácsy-díj; 1996: érdemes művész; 1999: Pro Urbe-díj; 2000: Kossuth-díj; 2010-ben Príma Díjat kapott. 1986-tól Kanadai Szobrászok Szövetsége tiszteletbeli tagja. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 1994-től a kispesti Helikon Társaság elnöke. 1995-től a Magyar Szobrásztársaság tagja. 1996-tól a Szinyei Merse Társaság tagja. 1957-1965 között műszaki ismereteket tanított egy ipari tanuló iskolában. 1964-től rendszeresen vesz részt hazai és külföldi kiállításokon. 1965-1967 között díszítőelemek tervezésével foglalkozott a Lánc- és Kovácsoltáru Ktsz.-ben. A József Attila Művelődési Központban dekorációs. 1967-1989-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat belső tervezője. 1975-1976 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban szcenikus. 1966-ban készíti Elektrolízis című, már mobil lényegű – hiszen előre megtervezett folyamat eredményeképp létrejött – stabilját. Első mobilját, a Köröket, 1967-ben készíti. 1969-ben a Műcsarnokban kiállított Egyenlet című, a néző bevonásával működő vízszintes tengelyen nyugvó ingája a sajtó botrányköve. 1970-ben készült Hathúszas gyors című alkotása már képviseli ~ munkáinak egyik legjellegzetesebb vonását, a rendszerrel szembeni – előbb szelíd és emelkedett, később az egypártrendszer jellegzetes anomáliáit és vezető személyiségeit is kigúnyolni bátor, szókimondó iróniáját. E korai alkotásában jelenik meg először későbbi fő műveinek jellegzetes eleme az acélgolyókkal működő acél-bronz sínrendszer. Az új anyagokra és technológiákra fogékony művész a 60-as, 70-es évek fordulóján, a plexi Magyarországon való megjelenésekor, áttér a fémingákról a plexi mobilok Kabóca VII, VIII, (1978) készítésére. A plexi más megmunkálási lehetőségei és sajátos tulajdonságai, átlátszósága, fénytörő képessége stb. új plasztikai és funkcionális megoldásokat sugall ~ számára (Kis Kopernikusz oszlop, 1970). Vegyes technikájú műveinek rendszeresen használt anyagai közé is bevonul a plexiüveg. Az 1970-ben készült kinetikus szobra, a Fügemagozó, ~ életművének kiemelkedő műalkotása. Készítése egybeesik az új művészeti törekvések kiötlésének idejével. ~ ekkor a gép esztétikájának megjelenítését és benne rejtőző játékosságot vallja megvalósítandó fő céljának és „play art” elnevezéssel címkézi fel alkotói gyakorlatát. ~ művészetében, már korábban is meglévő etikai és szociológiai megközelítésére való irányultságot, a konceptuális szemlélet megerősíti, tudatosítja. Ennek eredménye az a gesztus is, mellyel – mikor 1972-ben betiltják a Ganz-MÁVAG-ba tervezett kiállítását – a meghívót felülbélyegzi „Bizonytalan időre elhalasztva!” szövegű felirattal és szétküldi. Ehhez hasonló, a nyilvánosság erejére támaszkodó megnyilvánulások, művészete szerves részévé válnak. A sajtó a 70-es években pro és kontra nagy figyelmet szentel munkásságának. Az újságírók egy része számára ~ testesíti meg a „társadalomformáló szocialista ipar”-t fetisizáló politikai rendszer munkásból képzőművésszé vált zsenijét, mások megérezve a ~ művészetében megjelenő humorban a társadalmi kritikát, formai újításaitól félteni kezdik a szocialista művészetet. Monográfusa, Frank János, gegeknek nevezi az olyan, a pop arttal is rokonítható műveit, mint amilyen a pénzbedobásra elhallgató zenegép, a Vurslitzer (1973), a pénz helyett kacagással fizető páncélszekrény, az Acélmosoly (1972), valamint az óramutató járásával ellenkező irányba haladó, a sok kis óraszámlap fölött elhaladó és a Szovjetunió kelet-európai szerepére utaló nagy óramutatóval ellátott műve A központi irányítás (1973). Politikailag emblematikusnak tekinthető összkomfortos – látszatszabadságot is kínáló – rabságot modellező, Madárkalitka (1971) című alkotása, a korszak egyik fő műve. Alkotásainak jó része látványos, „szép” szerkezet, amely agyafúrtan két vagy többértelmű címével és működésének koreográfiájával, a látszatra racionális és demokratikus társadalmi berendezkedés gyakorlatát karikírozza. 1977-ben a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megrendezte első nagyszabású kiállítását. 1979-ben, ~ a soproni érembiennáléra készített – műszakilag és esztétikailag rendkívül igényes, de rendhagyóan gegekre épülő kinetikus érmei (Díszmérték, 1979), egyben műfaji értelemben az éremművészetnek, az antifunkcionális reprezentatív alkotás típusának a kritikáját is megtestesítik. 1980-1981-ben készítette el Agyágyú című, monumentális kinetikus szobrát, amellyel a rendszer úgynevezett kádereinek karrier lehetőségeit modellezi az egysíkú hierarchiára épülő politikai mozgástérben. 1987-ben alkotja meg a korabeli magyar bürokráciát karikírozó, Termékszerkezet-váltás (Stemplire várva I.) című mobilját, amely egyben mail art automatának is tekinthető. 1986-1987-ben, nyugat-berlini tartózkodása idején még politikai indulattól vezérelve, Vér és fű (1988), majd 90-es években inkább a Magyarországon éppen újraéledő műkereskedelem kitüntetett műfajának önironikus kritikáját megfogalmazva (Szín/valló, 1994; Mutatós kép, 1996) több táblaképet, fali plasztikát, assemblage jellegű, mechanikával vagy elektronikával ellátott kinetikus domborművet alkot. 1993-ban készíti el a tizenkét méter magas Deák Dénes-szökőkútját. 1998-ban nyílt meg a Műcsarnokban retrospektív kiállítása. A 90-es évek közepén több, a néző interaktivitásra reagáló minimál mobilnak is nevezhető, lakonikus egyszerűségű szerkezetet hoz létre, melyek közül a legjelentősebbek a Tapsraforgó (1995) és a Döngöröm (1995). Szintén formai mértéktartás jellemzi a humort bölcseleti elmélyüléssel felcserélő Újrakezdés és Idea (1997) örökmozgóit. Munkássága műfajilag tág keretek között mozog. Az egyedi iparművészeti tárgyaktól a belső tervezői alkotásokon keresztül, a stabil szobroktól a mobilokig és a kinetikus gépszobrokig, a kisplasztikáktól a festményekig, valamint az emlékműszobrászatig. Életművével együtt kiteljesedő „lakószobor”-ként is értelmezett lakását sajátos összművészeti alkotásként folyamatosan fejleszti. Mozgó szobrainak lényegéhez tartozik az a jól kiszámított zeneiség, dramaturgia és koreográfia, melyet alkotásainak szerkezeti elemei mintegy gépi performanszként jelenítenek meg. A társadalomkritikai és szórakoztató „funkcióhoz” igazodó, de a klasszikus arányrendszert is figyelembe vevő mobiljainak, kinetikus szobrainak formai világa a Bauhaus technicista tárgykultuszának emlékeit éppúgy idézi, mint az 1900-as évek biomorf törekvéseit. ~, a kinetikus szobrászat hazai meghonosítója, jellegzetes feltaláló – ezermester naivitását, munkásságában mindvégig megőrző habitusával, valamint a sajátos kelet-európai gondolatvilágot megjelenítő, karikírozóan kritikai attitűdjével egyik legjelentősebb kortárs művészünk.
Irodalom
MOLNÁR A.: Egy találékony agy, Tükör, 1966. március 2.
Z. F.: Elektronika, fémszobrászat a mosókonyhában. Ország-Világ, 1966. december 21.
SÍK CS.: A Parthenon lovain innen és túl, 1970
FRANK J.: ~nál, Élet és Irodalom, 1971. január 22.
SOLYMÁR I.: ~ kinetikus szobrai, Művészet, 1971/2.
MAJOR M.: ~ mobilokat csinál, Magyar Építőművészet, 1971/6.
HARASZTY M.: ~ munkái. Képriport műveiről saját kísérőszövegével, Mozgó Világ, 1972/5.
SÍK CS.: Rend és kaland, Budapest, 1972
SZABÓ J.: ~ játék-művészete, Műgyűjtő, 1973/2.
FRANK J.: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975
KOVALOVSZKY M.: A magyar szobrászat új útjai, Pécs, 1975
JOLY, P.: Trois Sculpteurs en Hongrie., L''''Oeil, 1975/241.
HERON, E.: Hungary, Art Line, 1975. július-augusztus
SZOMBATHY B.: Játékosság és humanitás. A Kassák-díjas ~, Magyar Szó, Újvidék, 1975. augusztus 23.
KOVALOVSZKY M.: ~ ''''77 (kat., bev. tan., Szent István Király Múzeum, 1977)
FRANK, J.: Around the Galleries, New Hungarian Quarterly, 1978/69.
BÁN A.: Fügemagozó 1970, Művészet, 1978/6.
MENYHÁRT L.: Gondolatok sorozatgyártásban, Művészet, 1978/6.
LÓSKA L.: Szoborgép-gépszobor, Új Forrás, 1979. december
KOVALOVSZKY M.: Ketrec, mérték után, Művészet, 1980/10.
VADAS J.: Golyózunk, Élet és Irodalom, 1981. május 30.
FRANK, J.: Motion, Space, Kinetics, New Hungarian Quarterly, 1982/85.
MELEGHY, P.: Ein Ungar macht sich lustig, Petra, 1982/12.
MEZEI O.: Szürrealizmus és szürrealista látásmód a magyar művészetben, in: A szürrealizmus enciklopédiája, Budapest, 1983
FRANK J.: ~ - Agyágyú, Művészet, 1984/4.
FRANK J.: Négy kiállításunk Londonban, Élet és Irodalom, 1984. április 20.
FRANK, J.: Five Hungarian Sculptors at the Budapester Triennale, New Hungarian Quarterly, 1988/109.
GLANTZ, A.: Die Lehre von der Geduld - ~ in der daadgalerie, Der Tagesspiegel, Nyugat-Berlin, 1988. június 8.
FRANK, J.: (kat., bev. tan., 63 deutsche Kunstvereine zeigen Kunst aus 20 Ländern - Ungarn - Kunstverein, Bremen, 1988)
KRESZ A.: Hajaj, ~ elvtárs, ismerjük mi magát, Interpress Magazin, 1992/8.
KOVALOVSZKY M.: Kifutópályán - ~, a kinetikus szobrász, Új Művészet, 1992/8.
FRANK J.: A fehérvári ~-kút - beszélgetés Deák Dénessel, Új Művészet, 1993/8.
FRANK J.: ~, Budapest, 1993 (monogr.)
PATAKI G.: Európa, Európa. 1994 év tükrében, Új Művészet, 1995/11.
KOVALOVSZKY M.: Fehérvári kiállítások 1963-1993, (kat., bev. tan., 1994)
VÉCSI NAGY Z.: Egy fiók megvalósult álma, Új Művészet, 1995/2.
PERNECZKY G.: Produktivitásra ítélve? Az Iparterv csoport és ami utána következett Magyarországon, Balkon, 1996/1-3.
HALASI RITA M.: Az agyágyútól a képmutató-ládáig, Áttrium, 1997/augusztus-szeptember
PAPP T.: A szobor ideje, Magyar Műhely, 1997/103.
SZŐNYEI T.: "Hátha felfedezem az örökmozgót", Magyar Narancs, 1998. május 21.
FRANK J.: Géppark a Műcsarnokban, Élet és Irodalom, 1998. május 22.
CZEGLÉDI C.: Lakószobor, Lakáskultúra, 1998/7.
SZAKOLCZAY L.: A humor vaslogikája, Kortárs, 1988/7.
SINKOVITS P.: ~ a képfaragó mobilszobrász, Új Művészet, 1998/9.
TOLVALY E.: Az agyágyú és nyalóka, Új Művészet, 1998/9.
BEKE L.: Előszó, KOVALOVSZKY M.: Acélmosoly és FRANK J.: A kinetikus szobrász, ~ (életmű-kat., Műcsarnok, 1998).
Filmek
MAR, J.: István (lengyel kisfilm), 1966
SZILÁGYI J.: Riportfilm, MTV, 1967
HOLLÓS O.: Madárkalitka, Német Szövetségi Köztársaság TV, 1973
GULYÁS J.: ~ mobiljai (főiskolai vizsgafilm), 1974
GULYÁS J.: Debreceni kiállításról (Magyar filmhíradó), 1975
FITZ P.: Művészeti Magazin, MTV, 1976
JANCSÓ M.: Stúdió ''''80, MTV, 1980
MAURER D.-BEKE L.: Nézetek 1., 1986
HEGYI L.: Magyar Művészek, WDR, 1986
MOLDOVÁNYI F.: Szoboravatás (főiskolai vizsgafilm), 1987
Bethanien Künstlerhaus, NDR, 1988
FARKAS T.-KERNÁCS G.: ''''56-os emlékmű-kiállítás, MTV, 1989
FITZ P.: Kép-Szín-Tér (Bréma), MTV, 1991
FARKAS T.-KERNÁCS G.: Mintamadár, MTV, 1992
MAURER D.: Kultúrmaurer, tévéfilm, 1992
LESTÁR J.: Kordokumentáció, dokumentumfilm, 1993
SZEMADÁM GY.: Készül a Deák Dénes-kút, (H)arc-képek, 1993
NAGY K.: Mobilvírus, tévéfilm, 1993
B. FARKAS T.-KERNÁCS G.: Fénytorony, Szökőkútavatás és akadémiai székfoglaló a Széchenyi Akadémián, 1993
ERDŐS G.: ~ portré, 1994
CSÁJI A.: Picassók kalandjai, tévéfilm, 1994
KISFALUDY A.: Üljük körül az asztalt, Europa-Europa, tévéfilm, Bonn, 1994
1994
SPILÁK K.: Egy kispesti művész, portréfilm, 1995
NAGY R.-WEHNER T.: Szobrászat ma, 1995
SZEMADÁM GY.: Művészek a gyárban, (H)arc-képek, 1997
SZILÁGYI J.: Az ész megáll, riportfilm, 1998
CSIKÓS SZ.: ~ mobilszobrász, 1998
SOÓS T.-SASVÁRI E.-RÓMAI R.: Vakáció I-II., 1998
RÓZSA T. E.: Aranyfüst; B. FARKAS T.-KERNÁCS G.: A mi 20. századunk, Riport Pro Urbe-díjasokkal, 1999.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1966 • Debrecen
1967 • József Attila Művelődési Központ, Budapest • Óbudai Hajógyár, Budapest
1969 • Ifjú Gárda Művelődési Ház, Budapest
1972 • Balatonboglári kápolnatárlatok [Molnár Sándorral], Balatonboglár • Fészek Klub (Pódium), Budapest • Egyetemi Színpad (Holmi), Budapest
1975 • Mobil ’75, Kisgaléria, Hajdúszoboszló
1976 • Orvostudományi Egyetem, Debrecen
1977 • Mobil ’77, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)
1981 • Iparművészeti Múzeum, Budapest
1988 • DAAD Galerie, Berlin (Német Szövetségi Köztársaság)
1989 • ~ est egyszeri kiállítással, Műcsarnok Kamarat., Budapest
1994 • Malbuch aus dem 20. Jahrhundert [Szabados Árpáddal], Magyar Ház, Berlin • M. H. B. Immo, Körmendi Galéria, Budapest
1996 • Csontváry Galéria, Budapest
1997 • Árkád-Szalóky Galéria, Budapest
1998 • Városi Művészeti Múzeum, Győr
1998 • Retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1999 • Mozgás a fizikai törvények ellenében, Szinyei Szalon, Budapest
2000 • 21-XXI. [Matzon Ákossal], Vízivárosi Galéria, Budapest
2009 • Aulich Art Galéria, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1964 • Pedagógus Képzőművészek Kiállítása, MÉMOSZ székház, Budapest
1967 • Képzőművészeti Körök VII. Országos kiállítása, Szeged
1969 • Szürenon I., Kassák Lajos Művelődési Ház, Budapest
1969-1970 • Magyar Művészek Csoportja, Poznań, Gdańsk, Łódż, Szczecin
1970-1971 • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár • R-kiállítás, R-épület, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
1971 • Fény-mozgás, Egyetemi Színpad, Budapest • Új Művek, Műcsarnok, Budapest
1972 • Fiatal magyar művészek, Urednoci G., Katolicka Porta, Újvidék
1973 • Kopernikusz emlékkiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem
1974 • XX. századi magyar művészet, Palais du Rhunie, Strasbourg (FR)
1975 • Új Magyar Konstruktivisták, Städtisches Kunstmuseum, Bonn
1976 • Tér-jel-forma, Vegyipari Egyetem Aulája, Veszprém
1977 • Szimpozionok ’77, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1978 • 10 éves a Győri Művésztelep, Műcsarnok, Győr
1979 • Szürenon II., Kassák Lajos Művelődési Ház, Budapest
1979-1980 • Kortárs Magyar Művészet, Salone Brunelleschiano, Firenze • Palazzo Reale, Milánó
1980 • Tendenciák 1970-1980, 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 3., Geometrikus és strukturális törekvések a 70-es évek művészetében, Óbuda Galéria, Budapest • 20 éves a Győri Műcsarnok, Műcsarnok, Győr
1981 • Műanyag a képzőművészetben, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Konstruktivista törekvések a magyar művészetben, G. Suvremene Umjetnosti, Zágráb • 6. Szobrászati Szimpozion, Art Studio Stiftung, Lindau
1982 • 13. Nemzetközi Bronz Kisplasztikai Biennálé, M. Civicoagli Eremitamni, Padova (OL) • Fehér-fekete, Műcsarnok, Budapest
1983 • Helyzet. A 70-es évek művészete a Sárospataki Képtárban, Budapest Galéria Lajos u., Budapest
1984 • Electra, Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris, Párizs • Modern Magyar Érmek, Érmek és Anti-érmek, Goldsmitshs’ Hall, London • Christ Church, Oxford (GB)
1985 • Kortárs Képzőművészet Magyarországon, Print Studio, Glasgow (GB)
1986 • Kortárs Magyar Szobrászati Kiállítás, John B. Aird Gallery, Toronto • III. Kisplasztikai Triennálé, Schwabenlandhalle, Fellbach (Német Szövetségi Köztársaság)
1987 • Kortárs magyar képzőművészet, Galerie der Künstler München • Jelenkori magyar kisplasztika, Museum für Kunst und Kulturgeschichte der Stadt Dortmund (Német Szövetségi Köztársaság) • VII. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Eremitage Galerie, Berlin • Mágikus művek, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Régi és új avantgárd (1967-1975). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1988 • Győri Művésztelep 20 éves jubileumi kiállítása, Xantus János Múzeum, Győr • Művészeti Olimpia, Modern Múzeum és Nemzetközi Szoborpark, Szöul • Temp Rom Tér megnyitó kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest • Balkon mit facher 25 jahre berliner künstlerprogram des DAAD, Berlin, Köln, Hága • Konstrukció – Struktúra – Utópia az új magyar konstrukcionizmusban, Magyar Kultúra Háza, Berlin
1989 • XX. századi magyar művészet (1945-1988), Národní G., Prága • XX. századi magyar művészet (1945-1988), Dom umenia, Pozsony • Emlékmű 1956 vértanúinak a 301-es parcellában, Budapest Galéria, Budapest • Más-kép, Ernst Múzeum, Budapest • Utópiák ’89, Alkotók Európája, Grand Palais, Párizs • Az avantgárd vége 1975-1980. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1990 • Szürenon 1970-1990, Kassák Lajos Művelődési Központ, Budapest • Mozgás ’70-90, Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs
1991 • Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1993 • Hatvanas évek – Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kunst Europa – 63 deutsche Kunstvereine zeigen Kunst aus 20 Ländern – Ungarn, Kunstverein Bremen • Mi, „kelet-franciák”. Magyar művészet 1981-89. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1994 • Európa – Európa, Kunst und Ausstellungshalle der BRD, Bonn • Budapesti Art Expo ’94, Hungexpo • Magyarországi művészet, Art Klub, Hamburg • II. Műkereskedelmi Szalon, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • 80-as évek – Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Kisszobor ’94, Vigadó Galéria, Budapest
1995 • Budapesti Art Expo ’95, Hungexpo • Helyzetkép/Mai magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Mai magyar szobrászat, Paderborn • Budapest 1970-1995 [Hencze Tamással és Fajó Jánossal], G. von Bartha, Basel
1996 • Mai magyar szobrászat, Magyar Ház, Berlin • Mobil fesztivál, Vigadó Galéria, Budapest • Budapesti Art Expo ’96, Hungexpo • Szegmensek, Vigadó Galéria, Budapest • Nemzetközi Modern Múzeum, Hajdúszoboszló • 5. Országos Faszobrászati Biennálé, Nagyatád • A művészeten túl, Ludwig Múzeum, Budapest • Szürenon ’69-’96, Vigadó Galéria, Budapest • Konceptuális művek, Pest Center Galéria, Budapest • Hídak ’96, Pest Center Galéria, Budapest • Hommage à Kassák 1976-1996, Kassák Lajos Múzeum, Budapest
1997 • Diaszpóra (és) művészet, Magyar Zsidó Múzeum, Budapest • Szimbiózis, Pest Center Galéria, Budapest • I. Nemzetközi Livre d’Objets Biennálé, Xantus János Múzeum, Győr • Kispest művész szemmel, Kispesti Vigadó • I. Nemzetközi Livre d’Objets Biennálé, Hajdúszoboszló • Szoborfesztivál, Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ, Győr • Konstruktív geometrikus törekvések Kassáktól napjainkig, Baumax • 114/7920 Válogatás a jelenkori gyűjtemény anyagából, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A kortárs magyar festészet és szobrászat remekművei, Genf
1998 • A magyar neoavangarde első generációja 1965-1972, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Mail art – Közép-Európa a nemzetközi hálózatban, Műcsarnok, Budapest • Chefs d’oeuvre, Körmendi-Csák gyűjtemény, Szolnoki Galéria, Szolnok • Budapesti Art Expo ’98, Hungexpo, Budapest • Budapesti Nemzetközi Livre d’Objets Biennálé, Vasarely Múzeum, Budapest
Válogatás a Körmendi-Csák kortárs magyar gyűjteményből, Napóleonh., Győr • Laborcz F. és volt tanítványai, Erdős Renée Ház, Budapest • Euro-Madi fesztivál, Városi Művészeti Múzeum, Győr • Gyönyörök kertje, Pest Center, Budapest • Kortárs magyar művészet, válogatás Vass L. gyűjteményéből, Vaszary Terem, Kaposvár • M. C. Escher emlékkiállítás, Rákóczi-ház, Miskolc • Utak, Városi Galéria, Nyíregyháza
1999 • A 90-es évek, Városi Képtár, Győr • Tisztaság törvényei, kortárs magyar geometrikus művészet, Rozsics Galéria, Budapest • Válogatás a Vass gyűjteményből, Csikász Galéria, Veszprém • Vízár & Víz-ár, Vasarely Múzeum, Budapest • XVI. Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Káosz és rend I., Vigadó Galéria, Budapest • Kísérleti fotók, kinetikus és fényművészeti munkák, Pest Center Galéria, Budapest • Óvilág/Újvilág, Budapest Galéria, Budapest • Áttűnések, Malom, Szentendre • Művem, Jazz Galéria, Budapest • 51. Frankfurti Könyvvásár, Frankfurt • Da Madi a Madi (1946-1999) Gallarate, Civica G. d’Arte, Milánó • A mi huszadik századunk, Csók Képtár, Székesfehérvár
1999-2000 • Évzáró, Szinyei Merse Pál Társaság kiállítása, Pest Center, Budapest • Expedíció a jövőbe, Centrális Galéria, Budapest • Nézőpontok/Pozíciók, Közép-Európa művészetének 50 éve 1949-1999, Museum Moderne Kunst, Bécs és Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
2000 • Madi művészek, Ráday Galéria, Budapest • Magyar Művészkönyvek, Goethe Intézet, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Bethanien Künstlerhaus Berlin
Fővárosi Képtár, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kassák Lajos Múzeum, Budapest
Kecskeméti Képtár, Kecskemét
Magyar Zsidó Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Modern Museum, Szöul
Nemzetközi Modern Múzeum, Hajdúszoboszló
Petőfi Sándor Múzeum, Aszód
Sárospataki Képtár, Sárospatak
Wilhelm-Lehmbruch Museum, Duisburg
Városi Képtár, Győr.