1941-1947: József nádor Műegyetem Építészmérnöki Kar, 1952-1954: Magyar Építőművészek Szövetsége, Mesteriskola. 1965: Ybl-díj (a salgótarjáni Karancs Szállóért), 1982-ben pedig életművéért kapott Ybl-díjat. 1985: Állami Díj. 1944-ben Németországba került, majd 1945-1947 közt Dániában és Svédországban élt és dolgozott (Koppenhága, Ole Falkentorp építészirodája). 1947-es hazatérése után 1949-ig tanársegéd a Műegyetem Rajzi Tanszékén Bardon Alfréd professzor mellett. 1949-ben Janáky István meghívására az ÉTI-ben, majd a MATI-ban, s végül az 1953-ban megszerveződő Középülettervező Vállalatnál dolgozott a Janáky-műteremben. 1963-1966-ig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál a komplex osztályt vezette. 1966-ban visszatért a Középülettervező Vállalathoz, ahol a Vári irodában csoportvezetőként, majd műteremvezetőként dolgozott 1983-ig, nyugdíjazásáig. 1962-től tanított a Magyar Iparművészeti Főiskola-en, 1990-től címzetes egyetemi tanár. 1970-1988 között tanított a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolában. 1971-től a Fiatal Építészek Köre vezető építésze. A Magyar Építőművészek Szövetségének megalakulása óta tagja, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Az UIA tagja. Az 50-es évek szocreál építészetéből és a 60-as évek leegyeszerűsített modernizmusából munkái gondolati színvonalával és megoldottságával ~ egyaránt kiemelkedik. Az 1965-ben kiírt Nemzeti Színház pályázatra zseniális tervet készített az új brutalizmus szellemében, melyet kompromisszumok nélkül kívánt megvalósítani, nem igazodván a kultúrpolitikai elvárásokhoz. Ezután tért vissza a Középülettervező Vállalat Vári irodájába, ahol a Vár rekonstrukciós tervezésében vett részt. Jelentős épülete a Diplomata-ház, a Szentháromság téren [Laczkovics Lászlóval], 1979-81. Dr. Meggyesi Tamással Esztergom történeti városmagjának rekonstrukciós tervein dolgozott a 80-as években. Építőművészete mellett tanári, mesteri és szakírói munkássága is jelentős. Publikációi főként a Magyar Építőművészet-ben jelentek meg.
Irodalom
Magyar építészet 1945-70. (szerk.: SZENDRŐI), Budapest, 1972
POGÁNY F.: Salgótarján új városközpontja, Budapest, 1973
Beszélgetés ~ építésszel (Az interjút készítette: JÁNOSSY J. és LENTE A.), Magyar Építőművészet, 1988/3.
PRAZNOVSZKY M.: Salgótarján. Hild-érmes városok sorozat, Budapest, 1993
Évek, művek, alkotók -Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994, Budapest, 1995
Építészeti Kalauz - Budapest építészete a századfordulótól napjainkig, Budapest, 1997
~ emlékezete (TURÁNYI G., BORVENDÉG B. és SCHRAMMEL I. megemlékezései), Új Magyar Építőművészet, 1998/6.
Film
Televíziós interjú ~gyel (OSSKÓ J.: Unokáink is látni fogják c. műsorában), 1995
~ portréfilm, A Magyar Iparművészeti Főiskola Arcképek filmsorozatában, készítette: ZÖLDI P.