1969: Balázs Béla-díj; 1976: érdemes művész. 1919-ben magánúton kezdte az ipolysági polgári leányiskolát, majd a komáromi állami polgári leányiskola növendéke lett, ezt követően a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumba járt, 1927-ben érettségizett. Szülőhelyén és komáromi középiskolai évei alatt meghatározó jelentőségű volt számára a társadalmi különbségek kézzelfogható megtestesülése; a jómódú, városi tiszti főügyész lányának a „fent” és a „lent” közötti szakadék észrevétele lelkiismeret-furdalást okozott. Érettségi után Madzsar Józsefné magán-tornaiskolájában tanult, itt ismerkedett meg a kultúrtörténetet oktató Hevesy Ivánnal; 1929. március 2-án kötöttek házasságot. Bár szépírói ambíciói is voltak, 1931-ben fotografálni kezdett, párhuzamosan Hevesy Iván fényképekről szóló első írásainak megjelenésével. 1931-1936 között főként parasztokat, munkásokat, munkanélkülieket, koldusokat, gyerekeket fényképezett. Munkásságának e szakaszában az új tárgyias portréfelfogás, a német H. Lerski, E. Lendvai-Dirksen, továbbá Brassaï és a spanyol I. O. Echagüe fotográfiai szemléletmódja hatott rá. Amikor Móricz Zsigmond megismerte fényképeit, vállalkozott rá, hogy – szokásától eltérően – előszót írjon hozzájuk. Így jött létre 1937 karácsonyára – Hevesy Iván által adott címmel – a Tiborc fotóalbum. A Cserépfalvinál megjelent könyvhöz Boldizsár Iván készített elemzéseket (Írott képek). A képgyűjtemény az akkor magasba ívelő népi szociográfiai mozgalom sodrának részeként a Szolgálat és Írás Munkatársaság könyvei sorozat harmadik kötetét képezte. (1. Szabó Zoltán: A tardi helyzet; 2. Kovács Imre: A néma forradalom.) A huszonnégy szocioportré, Móricz előszava és Boldizsár Iván képmagyarázatai Magyarországon fotográfiák esetében soha korábban nem tapasztalt – szinte kizárólag elismerő – sajtóvisszhangot váltottak ki. A jó fogadtatás indokolt volt: a fényképek magas szintű esztétikai megformáltsággal, biztonságosan kezelt fotótechnikával az akkori magyar gazdaság és társadalom egyik legidőszerűbb gondjára, a paraszti földtulajdon-hiányra és annak következményeire hívták fel a figyelmet. 1940-ben jelent meg a Szemtől szemben című „fényképes könyve” a Kelet Népe kiadásában, ebben a Tiborc albumból kimaradt képek kaptak helyet, kiegészítve néhány újabb felvétellel. Az album egy Ady-vers négy sorának idézetével kezdődik. Ennek az ugyancsak több értékes képet tartalmazó szociofotó-gyűjteménynek a visszhangja szakmailag indokolatlanul kisebb lett, mint a Tiborcé; a népi írók mozgalma, hatása ekkor már túl volt a tetőponton. 1955-ben Tiborc új arca címmel jelentek meg az egykori Tiborcok portréi (Művelt Nép Könyvkiadó, bevezetés: Móricz Zsigmond 1937-es előszava és Móricz Virág írása). Mihályfi Ernő ösztönzése nyomán a 30-as évek albumának még élő szereplői és leszármazottaik jelentek meg benne. A képeken átütött az akkori politika diktálta hivatalos optimizmus, ugyanakkor a kompozíciós tudás és a fénnyel történő modellálás készsége ebben a kötetben is megnyilvánult. ~ bár több kiállításon is részt vett, alapvetően mindig a fényképalbumban történő megmutatkozást tartotta magához közelállónak. 1960-tól 1965 január végéig a Képzőművészeti Kiadó, ezt követően a Corvina Kiadó fotográfiai könyveinek szerkesztője volt. Az ő nevéhez fűződik a Corvinánál elindított Fotóművészeti kiskönyvtár sorozat, amelynek kötetei abban az időben – a korszak lehetőségeinek, s a fotókultúra adott helyzetének függvényeként – az egyedüli magyar fotótörténeti képgyűjteményeket jelentették. A sorozatban a róla szóló – utolsó – kötet megjelenését ~ már nem érte meg.
Irodalom
BÁLINT GY.: A fényképek számon kérnek, Pesti Napló, 1937. december 17.
[MÁRAI S.]: Das Gesicht des Bauern (A paraszt képmása), Pester Lloyd, 1937. december 23.
M[ÁRAI] S.: A hét könyvei. ~ és Boldizsár Iván: Tiborc, Újság, 1938. január 1.
VERES P.: Tiborc, Magyarország, 1938. január 12.
MILOTAY I.: Tiborc, Új Magyarság, 1938. január 23.
KINSZKI I.: Képes szociográfia, Századunk, 1938/1.
SZABÓ Z.: "Tiborc", Korunk Szava, 1938/2.
ORTUTAY GY.: Tiborc, Nyugat, 1938/2.
KEMÉNY A.: Magyar munkás- és parasztfejek. ~ fényképei, Új Hang, Moszkva, 1938/4.
ERDŐS J.: Boldizsár Iván: Tiborc, Szép Szó, 1938/5.
BÖZÖDI GY.: Tiborc, Kolozsvár, 1938/2.
K[ÁLLAI] E.: Szemtől szemben (Aug im Auge). ~ fotókönyve, Pester Lloyd, 1940. október 20.
O[RTUTAY] GY.: Két fényképeskönyv. Szemtől szemben, ~ fényképeskönyve, Kelet Népe kiadás
Magyar tájképek, Hevesy Iván fényképei, Nyugat, 1941/8.
V. D.: Tiborc új arca, Irodalmi Újság, 1956/11.
HEVESY I.: A magyar fotóművészet története, Budapest, 1958
GERA M.: Beszélgetés ~val, Fotóművészet, 1976/1.
~ munkássága (bev.: FURKÓ Z.), Budapest, 1981
BOLDIZSÁR I.: Tiborc. In: ~: A lebegők, Budapest, 1989
Szemelvények a szociofotó forrásaiból 2. köt. (vál., szerk., jegyzetek: ALBERTINI B.), Budapest, 1989
ALBERTINI B.: Egy fotóalbum előzményei. "Anti-szociofotó" az 50-es években, Limes, 1994/4.
ALBERTINI B.: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig, Budapest, 1997
KINCSES K.: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt, Magyar Fotográfiai Múzeum-Federico Motta Editore, 1998.
HEVESY A.-HEVESI K.-KINCSES K.: Hevesy Iván és Kálmán Kata könyve, Budapest, 1999
SIMON M.: Összehasonlító magyar fotótörténet, Budapest, 2000
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1955 • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Eötvös Klubja, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1935 • Milánói Triennálé, Milánó
1936 • IV. Nemzetközi Művészi Fényképkiállítás, Budapest
1966 • A magyar fotóművészet 125 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1981-1982 • Tény-kép. A magyar fotográfia története 1840-1981, Műcsarnok, Budapest
1989 • A magyar szociofotó tegnap és ma, Kiscelli Múzeum, Budapest
1998 • Fotográfusok Made in Hungary. Akik elmentek, akik maradtak, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
1999 • Kálmán Kata-Hevesy Iván retrospektív kiállítás, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fényképtára.