KARÁTSON Gábor

festő, író
(Budapest, 1935. május 21.–)

2003-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Tojástempera, olaj, fára ragasztott vászon, gesso alapozás vagy akvarell: évtizedek óta ezekkel a technikákkal dolgozik. Portrékat, tájakat, növényeket, állatokat festett egykor, természetstúdiumokat, nagy absztrakt képeket, amik számára cseppet sem voltak elvontak - mind valami volt. Azután nagyméretű bibliai és történelmi képeket készített. 1975 óta táblaképei újsághírek alapján készülnek. 1979-ben vízfestménysorozatot festett Goethe Faustjához. Jelenleg bibliai akvarelleken dolgozik. Szüksége van az epikai hitelre, szüksége van a témára, elsősorban azért, hogy legyen mitől eltávolodnia, hogy ebben az eltávolodásban megtalálja a képet, amely mindig a kettő között, mindig éppen sehol sincs, nincs sem itt, sem ott.
Egyéni kiállítások
1968 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1992 • Óbudai Társaskör Galéria, Budapest
1994 • Balatoni Múzeum, Keszthely
1997 • Budapest Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások
1997 • Szürenon emlékkiállítás, Vigadó Galéria, Budapest

Könyvei
Miért fest az ember?, Budapest, 1970
A festés mestersége, Budapest, 1971
Így élt Leonardo da Vinci, Budapest, 1973
A gyermek Altdorfer, Budapest, 1981.

Irodalom
Bacsó B.: A forma és a nyitott. ~ képeihez, Új Művészet, 1992/4.
Farkas P.: Karátsoni tárlat. ~, Új Művészet, 1992/4.
Tóth B. J.: Táblaképek és bibliai illusztrációk. Egy kiállítás margójára, CET, 1997/4.

(Hordós Krisztina)

A szócikket csak a www.artportal.hu hivatkozással lehet máshol felhasználni!

files/kepmurol/karatson gabor - valoban tokeletes atleta o.jpgfiles/kepmurol/karatson gabor - hallek hatam megett nagy szot.jpg