Középiskolai tanulmányait Nagyszalontán, majd Budapesten végezte. 1946-ban a rákospalotai munkás szabadiskolában Kocsis András és Turáni Kovács Imre voltak a tanárai. 1948-1953: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Kisfaludi Strobl Zsigmond, Mikus Sándor és Pátzay Pál. 1953: Világifjúsági Találkozó-díj; 1956, 1962: Munkácsy-díj; 1966: a főváros Pro Arte-díja; 1968: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj; 1970: Kossuth-díj; a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin-emlékérme; a szófiai Nemzetközi Aszparuk-pályázat díja; 1972: érdemes művész; 1975: KISZ-díj; 1978: a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tiszteletbeli tagja; 1981: kiváló művész. 1972-től a szabadfoglalkozású képző és iparművészek pártcsoportjának titkára; 1977-1986 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnöke; 1987-1990-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora, 1975-től 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. 1941-től haláláig Budapesten élt és dolgozott. 1950-től volt kiállító művész. 1953-ban, még főiskolásként megnyerte a budapesti Dózsa-emlékmű-pályázatot és megbízást kapott kivitelezésére (1961). Főiskolai diplomamunkáját, a Békét akarunk című alkotást, első köztéri műveként 1955-ben állították fel Budapesten. A szobrászat minden ágazatában, műfajában aktívan dolgozó művész volt, monumentális, köztéri és épületdíszítő művek mellett készített kisszobrokat, kisplasztikákat, domborműveket és érmeket is. Művészetére a változatos anyaghasználat és technikai kivitel jellemző. Mintázott és faragott, öntött bronzot, megmunkált követ és fát, készített alumíniumszobrot, lemezplasztikát és krómacél kompozíciót. Az 50-es évek közepétől 1990-ig az egyik legtöbbet foglalkoztatott szobrász volt, pályázatnyertes terveket kivitelezett és egyenes megbízásként kapott feladatokat teljesített. Monumentális szobrászati munkássága mellett kissé háttérbe szorulnak érmei, kiállítási szobrai és kisplasztikái, amelyek rendszerint nagyméretű műveinek előtanulmányai. Budapesten, a vidéki városokban és külföldön számos politikai emlékművét, portréemlékművét, munkás-szobrát, díszítőszobrát állították fel. Realista szemléletű, esetenként expresszív hevületű, közérthető, szocialista eszmeiségű-elkötelezettségű, nemegyszer propagandisztikus hangvételű szobrokat alkotott. A történelmi jelentőségű alakok sematikus szobrai (Lenin), a közhelyszerű munkásmozgalmi és felszabadulási emlékművek (Hűvösvölgy) mellett számos műve a hétköznapok hőseinek, a munkásoknak, a családoknak, a fiatalságnak „állít emléket”, de figurái, figuraegyüttesei általában megrekednek az illusztráció szintjén. Az 1989-1990-es rendszerváltozás időszakában több szobrát ledöntötték (Münnich Ferenc-emlékmű, Budapest; Munkásmozgalmi emlékmű, Debrecen), illetve lebontották.
Irodalom
KOVÁCS GY.: ~, Budapest, 1974 (bibliográfiával)
TASNÁDI A.: ~, Budapest, 1982 (bibliográfiával)
SZVETLOV, I.: ~, Moszkva, 1978
BÓDAY P. P.: Egy örök idealista, Magyar Hírlap, 1997. március 8.
P. SZ. J.: A hite megcsalta, az ízlése becsapta. ~ szobrászművész halálára, Népszabadság, 1998. január 19.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1954 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Bencze Lászlóval]
1965 • Veszprémi Vegyipari Egyetem Aulája [R. Kiss Lenkével és Csizmadia Zoltánnal], Veszprém
1971 • Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely • Pataky I. Művelődési Ház [Csohány Kálmánnal]
1976 • Csepel Galéria, Budapest
1977 • Műcsarnok, Budapest • Óbuda Galéria, Budapest • Puskin Múzeum, Moszkva • Baku • Tbiliszi • Jereván (Szovjetunió)
1978 • Uitz Terem, Dunaújváros • TV-torony, Berlin • Szófia [Reich Károllyal és Csohány Kálmánnal] • Pitesti (RO) [Reich Károllyal és Csohány Kálmánnal] • Bukarest • Berlin
1979 • Varsó • Prága, Pozsony • Egyesült Izzó Ifjúsági Klub, Budapest • Kohász Galéria • Salgótarján • Tisztiklub, Székesfehérvár • Gyermekváros, Zánka • Művelődési Ház, Harta • Báthory Múzeum, Nyírbátor
1980 • Zánka
1981 • Művelődési Ház, Kölesd • Megyei Művelődési Központ, Szekszárd
1982 • Puskin Művelődési Központ, Tatabánya • Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét • Városi Művelődési Központ, Bonyhád
1983 • Városi Kiállítóterem, Kalocsa
1984 • Salgótarjáni Kohászati Üzem Művelődési Központ, Salgótarján • Móra Ferenc Művelődési Központ, Kiskunfélegyháza • József Attila Múzeum, Makó • Általános Művelődési Központ, Halas
1985 • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának székháza, Budapest • Tungsram Irodaház, Budapest
1986 • Városi Művelődési Központ, Bonyhád • Tisza-parti Galéria, Szolnok • Művelődési Ház, Császártöltés
1987 • Kaesz Gyula Szakmunkásképző Intézet, Budapest
1996 • Társalgó Értelmiségi Klub, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1961 • 10 fiatal szobrász kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1968 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest
1970 • Lenin alakja a magyar szobrászatban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1971 • Új Művek, Műcsarnok, Budapest
1973 • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Antifasiszta emlékmúzeum, Lidice
Ermitázs, Szentpétervár
Fővárosi Képtár, Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Művészeti Múzeum, Tbiliszi
Nemzeti Galéria, Szófia
Palóc Múzeum, Balassagyarmat
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Városi Múzeum, Várpalota
Városi Képtár, Szófia.