fotóművész, grafikus
(Geresd, 1909. október 17.–Budapest, 1985. november 9.)
Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Rudnay Gyula. 1933-1939 között Párizsban élt. 1948-1956 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. Ismert ornitológus és fotóművész; 1981: érdemes művész. Kiemelkedő műve a
De Profundis c. metszetsorozat, ami 1940-ben könyv alakban is megjelent. Számos egyéni technikájú, csendéletet ábrázoló monotípiát és monogravűrt készített. A látható, élő formák egymás mellé rendelésének, a viszonylatok kialakításának rendkívüli képessége, egyfajta formai, vizuális rendteremtés jellemzi. Sok műfajban alkotott, és mindben kiemelkedőt. Alapos, elmélyült alkotó, látásmódja tiszta és pontos. A fényképezés felé az alkotófolyamat felgyorsításának lehetősége és a koncentrált látásmód vitte. Híresek művésztársairól készített portréi. Műveit soha nem szűnő, folyamatos tökéletesítéssel alakította. Többször is nekifogott egy-egy probléma megoldásának. Hatása mind művészileg, mind pedagógusként igen fontos a magyar képzőművészet fejlődésében.
Mesterei: Rudnay Gyula.
Egyéni kiállítások
1933, 1940, 1947, 1965 • Kortárs művészekről készített fotóportrék kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Irodalom
Pogány Ö. G.: ~ munkássága, Budapest, 1974.
(Sinóros Szabó Katalin)
