Artportal.hu

festő, grafikus

1927-1931: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Rudnay Gyula. 1932-ben államellenes izgatásért bebörtönözték. 1934-ben és 1936-ban elnyerte a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus Faud-serlegét; 1936: Iparművészek Egyesületének ezüstérme; 1937-ben plakátjaiért Grand Prix-t, a magyar pavilon egyik termének megtervezéséért Diplome d'Honneur-t kapott a párizsi világkiállításon. 1939-ben három plakátjával Grand Prix-t nyert a Milánói Triennálén; az Iparművészeti Társulat aranyérme; 1948: Köztársasági Érdemrend arany fokozata; 1950, 1952: Kossuth-díj; 1954: Munka Érdemrend arany fokozata; 1968: érdemes művész. 1946-1954 között a Magyar Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszékének vezetője volt. 1954-1957: a Honvéd Stúdió tagja, 1964-1970 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszékének vezetője és a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. Kísérletező szellemű, sokféle műfajt és technikát felölelő életművének legizgalmasabb szakaszát kétségtelenül a modern tömegkommunikáció elveit hasznosító plakátjai képezik. A kevés motívumból szerkesztett, ötletgazdag falragaszok (Bakon, 1936; Gáz hűt és fűt, 1937; Állatkert, 1937) új utat nyitottak a műfaj hazai történetében, s már a 30-as években világhírt szereztek alkotójuknak. 1945 után készült mozgósító erejű politikai plakátjai (Soha többé!, 1945; A kenyér itt kezdődik, 1947) közérthető szimbolikájuk és célratörő, ám az artisztikumot sem nélkülöző kompozíciójuk révén sokban hozzájárultak a korszak eszményeinek be- és elfogadásához. Hasonló koncepció jegyében festette az 50-es évek első felében nagy történelmi pannóit is, melyek közül a Dózsa táborozását megjelenítő - Kádár Györggyel közösen kivitelezett - Vihar előtt című kompozíció a legismertebb. A 60-as évektől a murális, közösségi terekbe szánt műfajok felé fordult érdeklődése, több mozaikot, sgraffitót, dekoratív falfestményt készített állami megrendelésre. Ezekben a munkáiban a feladat jellegének megfelelően előadásmódja elvontabb, intellektuálisabb - előszeretettel alkalmazta a stilizált geometrikus formákat, illetve a szürrealisztikus képzettársítások meglepő vizuális képleteit. Ugyanakkor nem mondott le a társadalmi felelősségtől fűtött figurális ábrázolásról sem, ennek jegyében alkotta meg élete utolsó évtizedében nagy hatású grafikai ciklusait, köztük a könyv alakban is megjelent Bánk bán-illusztrációkat (Budapest, 1968) és a Magyar nyelv története (Budapest, 1972) című - nyelvemlékeink irodalmi és legendabeli hagyatékát feldolgozó - pompás sorozatát. Mint pedagógus és művészetszervező is beírta nevét századunk magyar művészettörténetébe, irányításával nőtt fel az új reklámgrafikus nemzedék.

Mesterei: Rudnay Gyula.

Egyéni kiállítások
1968 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.)
1970 • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiállítás, kat.).

Válogatott csoportos kiállítások
1953 • Békeplakát és ötéves terv grafikai kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1958, 1961 • III-IV. Magyar Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest • Műcsarnok, Budapest
1960 • Magyar Palkát-Történeti Kiállítás 1885-1960, Műcsarnok, Budapest
1966 • V. Magyar Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Műcsarnok, Budapest
1969 • Reklám '69, Technika Háza, Budapest
1970 • Reklám '70, Ernst Múzeum, Budapest
1975 • Jubileumi plakátkiállítás, Szépművészet Múzeum, Budapest
1986 • 100+1 éves a magyar plakát. A magyar plakátművészet története 1886-1986, Műcsarnok. Művei bemutatásra kerültek több orsz. képzőművészeti tárlaton is, ill. számos kelet- és nyugat-európai fővárosban.

Köztéri művei
mozaik (Győr, pályaudvar)
mozaik (Zalaegerszeg, pártház)
sgrafittó (Mezőkövesd, Általános Iskola)
pannó (Auschwitz, Múzeum)
pannó (Budapest, Fészek Klub)
pannó (1964, Szeged, Tisza Szálló)
mozaik (1966, Gyula, Thermál Gyógyfürdő).

Művek közgyűjteményekben
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely

Irodalom
Kiss S.: Magyar plakátművészet a két világháború között, Budapest, 1960
Láncz S.: ~, Művészet, 1963/10.
Bauer J.: Gondolatok ~ről, Művészet, 1968/8.
Frank J.: (gyűjt., kat., bev. tan., Műcsarnok, 1968)
Bauer J.: ~ kiállítása, Művészet, 1969/6.
Bencze L.: ~, Kortárs, 1969/7.
Tölgyesi J.: ~, Budapest, 1971 (monogr. a külföldi szakirodalom jegyzékével)
Láncz S.: ~, Acta Historiae Academiae Scientiarium, 1971/3-4.
Kutvölgyi K.: ~ plakátgrafikusi munkássága, 1971 (kézirat)
Bencze L.: ~ befejezetlen grafikai sorozata, Kortárs, 1972/4.
D. Fehér Zs.: (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1976)
Rózsa Gy.: ~, in: Nyitott Galéria, Budapest, 1980.