1940: Magyar Iparművészeti Főiskola; 1946-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, szobrász szak, Pátzay Pál és Ferenczy Béni tanítványa. Mesterének vallja Bernáth Aurélt és Szőnyi Istvánt is. 1949: a Főváros Világifjúsági Találkozó-díjának I. fokozata; 1949: a Magyar-Szovjet Társaság I. díja; 1952, 1953, 1956: Munkácsy-díj; 1973: érdemes művész; 1980: kiváló művész; 1980: Budapest Pro Urbe-díja. 1989: Veszprém megye művészeti díjának arany fokozata; Jose Marti emlékérem, Havanna; 1992: Pro Cultura, Hévíz; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, Pro Comitatu és emlékplakett, Veszprém; 1996: Hévíz díszpolgára.
Szobrászi munkái – a 40-es évek első felének egy-két korai próbálkozásától (Pásztorfiú, Lovas, Dinnyét evő gyermekek) eltekintve – az 50-es évek elejétől készülnek, jórészt megrendelésre, s kezdettől fogva inkább a hagyományos figurális szobrászat tradíciójához, mintsem a progresszív irányzatokhoz kapcsolódva. Fél évszázados munkásságának jelentős részét köztéri művei teszik ki. Ezen alkotásai mind tematikájukban, mind plasztikai megformálásukban egymástól tisztán elkülöníthető szobrászi megoldásokat mutatnak.
A korai munkákon feltűnő erős, vaskos, élettől duzzadó alakok a későbbiekben egyre inkább a kisplasztika műfaja felé hajló, azzal érintkező munkák esetében őrzik meg az emberi test dicséretének eme klasszikus szobrászi vonulatát: Vígh Tamás (márvány, 1952); Anya (márvány, 1957); Galambos lány (márvány, 1960); Emberpár (márvány, 1961); Pénelopé (márvány, 1968); Aphrodité (márvány, 1969); Torzó (márvány, 1971); Termékenység (márvány, 1976); Vastag Margot (márvány, 1978); Zsuzsanna (márvány, 1982). A nagyobb, köztéri alkotások esetében láthatunk példát a sematizálásra, tömbszerű, ugyanakkor mozgalmas csoportokra: Rácskompozíció (1972); Történelmi allegória (Veszprém, 1978-1979), éppúgy, mint dekoratív jellegű alkotásokra: Bocskai István lovas szobra (Hajdúszoboszló, 1969); Zrínyi Miklós lovas szobra (1978).
A 80-as évek elejétől ~ mind nagyobb méretű, történelmi alakokat, allegóriákat ábrázoló, mind zsánerszerű műveit az expresszivitás jegyeivel ruházza fel, továbbá mint köztéri alkotásokat közvetlenebbül érzékelhetővé teszi azokat – s e gesztusával a 70-es, 80-as évek szobrászatában megjelenő deheroizáló, illetve az újfajta hős szerep kialakulásának folyamatába (annak is a genre-ral érintkező vonalába) illeszkedik: Petőfi (1969); Dózsa (1973); Egry József (1978); József Attila (1980); Liszt (1986); Erdei faun (1986); Lukács György, Apor Vilmos (1997). ~ munkásságában szerepet kap továbbá az újraalkotás és a rekonstruálás is.
Erre példa munkássága első feléből Szondi György szobra (Kodály körönd, 1953-1954), amely a hagyományos emlékszobrok sorába illeszkedik, illetve a Bocskai-dombormű a Millenniumi emlékműhöz (1954). Itt említjük, mint a megőrzés-újraalkotás példáját az ifj. Vastagh György 1935-ös, elpusztult munkája után készített Görgey-szobrot (1998). Tematikáját tekintve a történelmi alakok, események mellett ~ szobrainak egy csoportja mitológiai (antik, keresztény, magán), folklorisztikai alakokat, jeleneteket ábrázol (Pénelopé, Aphrodité, Toulouse-i Szt. Lajos, Boldog Salome, Boldog Jolanta, Magyar Mózes a római Szt. Péter-bazilika, Magyar kápolna domborművei, 1980); Kis királylány (eredeti kisplasztika 1972, felállítva Duna-korzó, 1990); Cantata Profana (Gellért tér, 2000).
(A művész szócikke a Wikipedián: itt! )
Irodalom
RAÁCZ E.: A 15 éves tapolcai szobrászművész műtermében, Pest, 1941. október 7.
VÍZY E.: Levente művészek, Budapest, 1943
POGÁNY Ö. G.-GÁDOR E.: Magyar szobrászat, Budapest, 1953
VÉGVÁRI L.: László Gyula és ~ kiállítása (kat., Fényes Adolf Terem, Budapest, Budapest, 1952)
SOÓS GY.: Az utóbbi évtized magyar éremművészete 1945-1955, Numizmatikai Közlöny, 1957-1958
KAMPIS A.: Magyar művészet, Budapest, 1960
VAJNA (N. PÉNZES) É.: ~, Művészet, 1961/12.
D. FEHÉR ZS.: ~, Művészet, 1967/11.
POGÁNY Ö. G.: ~ kiállítása, Művészet, 1972/8.
BERECZKY L.: ~ (kat., bev. tan., Veszprém, 1977)
RÓZSA GY.: A Duna-parti József Attila-szobor, Kritika, 1981/7.
GERŐ L.: A magyarok római kápolnája, Műemlékvédelem, 1981/1.
HEITLER L.: ~, Budapest, 1985.
HEITLER L.: Szobrok és gondok - beszélgetés ~val, Művészet, 1987/ 11-12.
Sculptura Hungarica, Budapest, é. n.
KRATOCHWILL M.: ~ szobrászművész, Tapolcai Városi Múzeum Közleményei I., 1989
NAGY, I.: The crying of lot 301., New Hungarian Quarterly, No. 118. 1990
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992
KRATOCHWILL M.: ~, Budapest, 1992, Tapolcai Polgármesteri Hivatal
BOROS G.: Újabb pesti szobrok, Kritika, 1994/3.
GERGELY M.: Koronatanúnk ~, Művészet Barátai, 1996/2.
KRATOCHWILL M.: ~ (kat., Tapolca, 1990)
~, Marton Galéria, Budapest
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1952 • Fényes Adolf Terem, Budapest [László Gyulával]
1959 • Kamarat., Műcsarnok, Budapest
1967 • Műcsarnok, Budapest • Plovdiv • Szófia
1970 • Művelődési Ház, Zalaegerszeg
1972 • Műcsarnok, Budapest
1973 • Művelődési Ház, Mezőtúr
1976 • Szocialista elkötelezettség a szobrászatban [Kalló Viktorral], Ifjúsági Ház, Zalaegerszeg
1977 • Bakony Múzeum, Veszprém • Termál Szálló, Hévíz • Batsányi Művelődési Ház, Tapolca
1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1979 • Fővárosi Szabadtéri Galéria, Vas u. 15.
1980 • Tihanyi Múzeum, Tihany
1981 • Szilády Galéria, Kiskunhalas
1983 • Galerie Marktschlösschen, Halle • Senlis
1984 • Balatoni Múzeum, Keszthely
1986 • Budapest Galéria, Budapest, Budapest
1988 • Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa • Marton Galéria, Tapolca
1993 • Thermál Szálló, Hévíz
1994 • Marton Galéria, Szigliget (állandó) • Hévíz • Sümeg
1995 • Hilton Szálló, Dominikánus kerengő • Ockley, Surrey (GB) • Mestermű Galéria, Veszprém
1996 • Bank Center Galéria, Budapest • Városi Könyvtár, Balassagyarmat • Bank of Ireland, Dublin.
2000 • Japán vándorkiállítás Tokió; Niigata; Tochigi; Naganó; Shizuoka; Gunma
2001 • Pforzheim, Németország
2002 • Klovicevi Galéria, Horvátország
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1950 • Ifjúsági képző- és iparművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1951 • Fiatal művészek diplomamunkái, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest
1951-1955, 1959, 1960, 1962, 1966 • 2-6., 7., 8., 9., 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1952 • Tavaszi tárlat a Műcsarnokban, Műcsarnok, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957 • Ifjúsági kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • III. Miskolci Országos kiállítás, Miskolc
1958 • Balaton, Bakony a képzőművészetben, Vegyipari Egyetem, Veszprém
1959 • Képzőművészeti Biennálé, Moszkva • Grand Palais, Párizs • Világkiállítás, Brüsszel
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1962 • Ungarische Kunst, Magyar Intézet, Berlin
1969 • X. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Miskolc
1970 • Lenin alakja a magyar szobrászatban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Magyar képzőművűvészeti kiállítás, Varsó
1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1985 • Negyven év köztéri szobrai, Műcsarnok, Budapest • Ungarische Kunst, Unter der Linden, Berlin
1986 • Liszt Ferenc Művelődési Központ, Sopron
1988 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Utak („Érmek, festmények, grafika, kisplasztika 1986-1987”) c. kiállítás.
1998 • Hercegek mint mecénások a reneszánsztól napjainkig, Walesi Nemzeti Galéria
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Bartók Emlékmúzeum
Damjanich Múzeum, Szolnok
Fővárosi Képtár, Budapest
Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Keresztény Múzeum, Esztergom
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Sárospataki Képtár, Sárospatak
Szombathelyi Képtár, Szombathely