festő, grafikus, művészetpedagógus

Miháltz Pál

festő, grafikus, művészetpedagógus

Születési hely: Magyarvalkó
Születési dátum: 1899
Honlap:

Kiállítások az adatbázisban:
Miháltz Pál emlékkiállítása
Mesterei: Tardos Krenner Viktor, Révész Imre, Vaszary János.
1918-1922: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Tardos Krenner Viktor, Révész Imre; 1922-1927 között ugyanitt Vaszary János továbbképzős növendéke. 1946-ban a Szinyei Társaság tájképdíja; 1961: Munkácsy-díj; 1965: a Fővárosi Felszabadulási pályázat festészeti I. díja; érdemes művész; 1974: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1976: a Hatvani Tájképbiennálé aranydiplomája; 1973: kiváló művész. 1927-1928-ban a Fővárosi Iparostanonc Iskola rajztanára; 1928-1946 között a Műegyetem szabadkézi rajz tanszékének tanársegédje, a Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Egyesülete és a Szinyei Társaság tagja. 1929-ben nagyobb tanulmányutat tett Olaszországban. 1930-tól nyaranta Szentendrén dolgozott. 1933-ban megjelent Egy élet regénye c. 41 lapos linómetszet-sorozata Lyka Károly előszavával. 1946-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskola alakrajz-tanára; a Szentendrei Művésztelep tagja volt. 1924-től szerepelt a nyilvánosság előtt, résztvevője volt a Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Egyesülete és a Szinyei Társaság rendezvényeinek, az országos kiállításoknak, a szentendrei művésztelep kollektív kiállításainak, ill. a magyar művészet külföldi bemutatóinak. Pályafutása az expresszionizmus jegyében indult, majd a párizsi iskola hatott szemléletére. A 30-as évek végén Szentendre vonzáskörébe kerülve alakította ki önálló stílusát, amit a posztimpresszionizmus és a szimbolizmus sajátos szintézise jellemez. Határozott kontúrvonalakból szerkesztett, szuggesztív hangulatú festészete a formaképzés dolgában megmarad a természetelvűség talaján, ám alkotói habitusa meditatív, befelé forduló hangoltsága révén a látottak mindig egyéniesítetten, spirituális tartalmaikat felfedve jelennek meg vásznain - különleges fénybe vonva a szűkebb környezet motívumaiból táplálkozó, puritán egyszerűségű témákat. A 80-as években művészete drámai színezetet kap, s filozofikus beállítottsága bizonyos monumentalitással párosul; ekkor festett munkái (Évszakok, Napraforgó király stb.) századunk magyar piktúrájának maradandó teljesítményei.
Egyéni kiállítások
1931, 1944, 1946 • Ernst Múzeum, Budapest
1949 • Fővárosi Népművelési Központ
1959 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt., kat.)
1964 • Csók Galéria, Budapest
1968 • Berlin
1969 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt., kat.)
1972 • Műcsarnok, Budapest
1976 • Műcsarnok, Budapest • Művésztelepi Galéria, Szentendre (gyűjt., kat.) • Szófia • Miskolc • Cegléd • Szentes
1978 • Csók Galéria, Budapest
1980 • Vigadó Galéria, Budapest
1982 • Xantus János Múzeum, Győr • Keresztény Múzeum, Esztergom
1983 • Szentendrei Képtár, Szentendre
1985 • Helikon Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
1956 • A szentendrei művésztelep jubiláris kiállítása 1926-1956, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1963 • Szentendrei festészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1976 • Kortárs szentendrei művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1977 • A szentendrei művészet 50 éve, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1988 • A Szentendrei Régi Művésztelep hatvan éve 1928-1988, Szentendrei Képtár, Szentendre.
Művek közgyűjteményekben
Minden fontosabb hazai közgyűjteményben. Hagyatékát a Ferenczy Múzeum (Szentendre) őrzi.
Irodalom
POGÁNY Ö. G.: (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, 1959)
VAJNA É.: ~, Művészet, 1961/1.
SZÍJ B.: (kat., bev. tan., Csók Galéria, 1964)
BAKY M.: ~, Művészet, 1965/3.
NÉMETH L.: (gyűjt. kat., bev. tan., Ernst Múzeum, 1969)
PATAKY D.: ~ 70 éves, Művészet, 1969/4.
DÉVÉNYI I.: ~, Látóhatár, 1971/1-2.
SZILÁGYI D.: ~, Művészet, 1971/9.
TELEPY K.: ~ (monogr.), Budapest, 1972
DÉVÉNYI I.: ~, Művészet, 1974/8.
HAULISCH L.: A szentendrei festészet kialakulása és története 1945-ig, Budapest, 1977
TASNÁDI A.: Lágymányosi őszikék, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1996.
Tasnádi Attila
Képek