Egyszerre az ősfélelem legyűr,
a lég üres, kihalt a szó, a hang,
s én sáppadottan fekszem itt alant.
A föld szorít, s fölém végetlenül
tágul ki, mint egy kék üvegharang,
a végtelenbe nyúló kékes űr.”
Kosztolányi Dezső: Egyedül, 1907
„A művészet a valóság visszatükrözése.” Ez egy csodálatos régi igazság, de vajon mi a valóság? Álom? Tudat? Lét? Anyag? Manapság nagyon népszerű erre a kérdésre hatalmas, egybefüggő, általános választ adni. Vagy épp ellenkezőleg: maszatolni a filozófia és a pszichológia határmezsgyéjén. Lehet jönni az ősrobbanással, a Végtelen Tudattal, a Valóság különböző szintjeivel elkerülve a kényelmetlen választ. Ez utóbbi azért is oly hálás, mert nem kell bevállalni azt, amiről a művészet szól, és nevén nevezni a valóságot. Tükrözés helyett trükközés: a nézőt becsapni, mint egy csukát a villanó-csalival.
Lehet művészkedni és pszichologizálni. Lehet bármire azt mondani, hogy valós és bármit megkérdőjelezni, hogy nem az. A művész elmerül az értelmezések és eszmék hínárjai közé, és vagy félve kukucskál ki onnan, vagy végleg elmerül. Önmaga is egy puszta absztrakcióvá alakul.
Naomi DeVill kisasszony is belemerült az in-goványba: divatok, vásárlás, színes világ, „minden relatív”. A borítás műanyag, mögötte levegő. Barbik, bábúk, robotok, magukat elmaszkírozó hamis lények közül, mögül kukucskál ki valaki, aki él. A fantázia halott teremtményét robotkarú cyborg boncolja a kietlen tájban. Porsche-Kirakatbábúk vásárolnak egy katedrálisplázában. A korban, amiben ma élünk virtualitás és élet már szabadon felcserélik egymást, hisz perszónáink, amiket magunk építünk közösségi oldalak lapjain, beszippantanak minket. Mindenhol a szabadság dallamai szólnak, de az ember valójában fogoly: a szabadság illúzióját nézi, miközben szenvedélyei és saját maga teremtette börtönei rabja. Az Ember soha nem félt ennyire a Haláltól és Önmagától, mint ma. Remegő és egyre bi-zonytalanabb kezeit folyamatosan a Nagy Piros Gombon tartja, és nem lehet tudni mikor süti el az atom, az ökológiai, vagy a népesség-bombát, mellyel végleg megsemmisíthetné magát az életet. Ilyen körülmények közt tényleg minden nap ajándék, és felelőtlenség bárkinek tartós tejet vennie, nemhogy bizakodva nézni a távolba, a Jövőbe, horribile dictu az Öröklétbe. A mű már nem „maradóbb az ércnél” . Elég ha kielégíti a pillanatnyi szenzációvágyat, hogy úgy váljon szemétté percek alatt, mint az a világ, melyet ábrázol.
Naomi Devil, azaz Ördög Noémi 16 éves kora óta fest, de így is pályája elején áll. 23 évesen nem következtetéseket von le, hanem kérdéseket tesz fel, melyek remélhetőleg egy hosszú karrier során nyernek feleleteket. Kosztolányi Dezső szintén 23 évesen adta ki első verses kötetét, amiben ő is „Négy fal között” érezte magát egyedül. Nem volt neki más, csak a Költői Én, aki felkiáltott és megszólít minket 100 év után is. Amikor 16 évesen Noémi elkezdett festeni, őt is az élénk színek, a divatok, az átlagos(nak vélt)től való eltérés motiválta. Harsány kiáltásban kereste önmagát. Már ezeken a képeken is átsüt a kételkedés: a hivalkodás valóban elegendő-e arra, hogy megfejtsük az Én titkát, s kikiáltsuk önmagunkat?
Noémi szembe helyezkedett a harsány külvilággal. Ahogy fogalmaz: „Már akkor úgy gondoltam, hogy képeim fel tudják venni a médiák képi és szín világával szemben a versenyt. Ahhoz, hogy felhívják az emberek figyelmét, szemfolyatósan színesnek kell lenniük.” Képei, bár még mindig élénkek, de érezhető az is, hogy belátta: ez az út csak arra elegendő, hogy a figyelmet felkeltse, s nem arra, hogy megtartsa azt.
Későbbi érdeklődése megmaradt saját, fiatal generációja iránt, és elindult egy szintén nagyon divatos irányba: a társadalomkritika felé. Olyan globális problémák kezdték el érdekelni, mint a környezetszennyezés, a fogyasztói társadalom, a társadalmi elhidegülés, centralizálódás, a különböző médiumok, mint reklámipar és a híradók hatása az emberre. A színek jelentése átértékelődött: a Művész kilépett a harsány figyelemfelkeltés és bombasztikus megfogalmazások mögül, s inkább figyelt másokat, ők hogyan helyezik el magukat, hogyan reagálnak ezekre a jelenségekre. Aztán ettől is eltávolodott. Noémi elindult egy úton, ami hasonló ahhoz, amin Kosztolányi Dezső járt 100 évvel ezelőtt. A művész hazug világ és gépies társadalom zaja elől „Négy Fal közé” tért, hogy feltárja azt, amit egyedül valóságként él meg: önmagát.
Vajon mennyire művészi a virtuális én? Hol van az Én határa? Ki vagyok én? Hol vagyok jelen? Ezek a kérdések talán a legértékesebbek Ördög Noémi műveiben. Ezek azok a kérdések, amiket lassan 100 éve alig, vagy csak nagyon kevesen tettek fel maguknak, hisz mindent elborított a harsány és zajos történelem, a hangos divatok és annál is hangosabb eszmék világa. Az ember annyira el volt foglalva a társadalommal, hogy végül megfeledkezett önmagáról. Ördög Noéminak eszébe jutott Ördög Noémi. Ahelyett, hogy másokhoz hasonlóan egy társadalmi probléma felkarolása révén elkezdené az ahhoz csatlakozó ideológia szájbarágását, inkább megmutatja önmagát. Néhol kendőzetlen őszinteséggel, de olyan művészi nyelven, hogy aki látni akarja, megláthatja őt. A nem létező díszletek, a nem létező virtualitással szemben a saját valóságát tárja föl. Noémi művészként kezdett viselkedni, hisz ezt a valóságot le is képezte, meg is mutatta képein nekünk.
Szókratész metaforája a mimézisről úgy szól, hogy az „ágy” fogalma hármas szerkezetű. Létezik az „ágy” ideája, melyet Isten alkotott. Egy „ágy”, melyet ebből az Ideából az ács alkotott, és egy „ágy”, melyet a művész megalkot az ács munkája alapján. Vajon ki alkotta, alkotja meg Naomi Devilt? Önmaga? A társadalom? Isten? Honnan jön és hova tart, ki ő? Milyen az ő szerkezete? A mimézis folyamata beindult. Megismeri-e Noémi önmagát, és megismerhetjük-e mi őt? Ez a folyamat kezd kibontakozni e könyv lapjain.
„A jövőben egyensúlyt szeretnék létrehozni a belső Én tényleges kifejezése, és jelenlegi munkásságom egyéb témái közt. Nem csak a társadalmi témák és virtuális világok hatásainak tárgyilagos megjelenítését akarom létrehozni, hanem a dolgok lelki mélységét is keresem.” mondja.
Ez az új törekvés a “Rain from pink clouds fall through the eyes 2010” című képén már tetten érhető. Ha ehhez társul egy formai letisztultság és kifejezésmód, és az általa keresett mélységgel egymásra találnak, egy olyan életmű bontakozhat ki, ami nem csak Ördög Noémi sikerét hozhatja meg, hanem – miként az a művészet feladata általában is lenne – nekünk is, és nem csak rólunk szól.
Szilágyi B. András, művészettörténész, 2010. november 11. Budapest
szöveg Naomi Devil katalógusához
http://www.blurb.com/books/1918613
2002, 2003, 2006: Salzburgi Nyári Akadémia
Professzorok: Caroline Broadhead (London), Andrea Fogli (Róma), Rivka Rinn (Róma, Berlin)
2004-2008: Bécsi Szépművészeti Akadémia, Kontextuális Festészet
Professzorok: Markus Muntean / Adi Rosenblum, Elke Krystufek
2006-2010: Műszaki Egyetem, Bécs, építész
Professzor: William Alsop
Ösztöndíjjak, díjjak: 2006: Salzburgi Nyári Akadémia ösztöndíja
2007: Second Life Architecture Award: Best 40
Konferenciaszervezés: 2008, 2009: Changing Strategies Építészkonferencia, Bécs
Tanítás: 2009: Sommerakademie Villa Floreal, Cadegliano-Viconago, Olaszország
Válogatott egyéni kiállítások
2005 • Mucius Galéria, PINKFERNO, Budapest • Galerie Art Position, Bécs
2005-2006 • MOYA (Museum für Junge Kunst), Wien, Ausstellungsserie: Naomi Devil, Adam Bota, Jaye, Stylianos Schicho
2006 • Mucius Galéria, DOWNLOAD: MEDIA, Budapest
2007 • Prágai Magyar Kulturális Intézet, SPACE WARP, Prága • Galerie BastArt, Du bist was du siehst, Wien
2008 • Museum Postsparkasse Wien, X-ist, Resist, X-cite, Changing-strategies • Maddict (Media addict), Diplomakiállítás, AkBild Wien
2008-2009 • Artitude Galéria, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
2004 • Galerie Vinopolis: Art In Mind Part 4, London
2005 • Selfportait UK 14-19, Utazó kiállítás / Touring exhibition: Sunderland Museum & Winter Gardens, Manchester Art Gallery, National Museum & Gallery Cardiff, Peterborough Digital Arts Museum & Gallery, The New Art Gallery Walsall, National Portrait Gallery London, London Underground • Art Position, Ottakringer Brauerei, Bécs • MOYA (Museum für Junge Kunst) New Romantics, Bécs
2006 • Mucius Galéria, Budapest - Fehér László, Halász András, Koncz András, Mucius, Naomi Devil, Orosz István • Ernst Museum Dorottya Galéria, Budapest • Galerie Exner, Junge Sommer, Bécs • Galerie Exner, POP 07, Bécs
2007 • Andrea Fogli osztályának kiállítása, Róma
2008 • Embodyment, Akademie der Bildenden Künste, Bécs
2009 • Nőnem, Erdei Ferenc Kulturcentrum, Kecskemét
2010 • Wir leben und arbeiten in Wien, Area 35, Bécs • Nord Art 2010, Büdelsdorf, Németország
2011 • Themenwettbewerb: Die Verführkraft schöner Kunst, Galerie Stephan Stumpf, München.
Művek közgyűjteményekben
Museumof YoungArt, Vienna
Karton Galéria és Múzeum, Budapest
K-ARTS KÉSZ, Művészeti Gyűjtemény