Artportal.hu

1919–1920: Zeneakadémia, Zongora tanszak, 1920–1924: József Műegyetem, építészkar. 1921-ben került az Operaházhoz, Kéméndy Jenő díszlettervező asszisztenseként dolgozott. Első rendezése itt az Álarcosbál. Már az első éveiben több száz darab látványát tervezte az Operaházban és a Nemzeti Színházban. 1928-tól az állami színházak szcenikai főfelügyelője, 1936-tól az Operaház főrendezője.  Operarendezéseire Márkus László és Hevesi Sándor nyomán a zenedráma elsődlegessége, a színészi tehetséget is kibontó drámaiság és festőiség a jellemző. Sokat dolgozott Nádasdy Kálmánnal. Részt vett az első Szegedi Szabadtéri Játékok rendezésében. Sokat szerepelt külföldön (Firenze, Verona, Milano, Stockholm, Kassa). Zenészként, festőként, szcenikusként is működött. Tanított az Iparművészeti és a Zeneművészeti Főiskolán is. A XX. század második felének jelentős díszlet- és jelmeztervezői az ő tanítványai. 1956. december 19-én a Hovanscsina előadásának rendezése közben érte a halál. A Magyar Állami Operaház máig ható szellemiségű alkotója. 2011-ben még színpadon látható az ő általa tervezett Bohémélet (1937–) és Diótörő (1950–).  

Díjak/ösztöndíjak

1951, 1954 • Kossuth-díj

1952 • Kiváló művész.

Főbb művei

• Ottorino Respighi: Láng, Firenze (rendező, díszlet- és jelmeztervező)

• Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára

• Giacomo Puccini: Pillangókisasszony

• Giacomo Puccini: Bohémélet

• Felix Mendelssohn-Bartoldy: Szentivánéji álom

• Richard Wagner: Nürnbergi mesterdalnokok

• Richard Wagner:Tannhäuser

• Erkel Ferenc: Bánk bán

• Erhel Ferenc: Hunyadi László

• Shakespeare: A szentivánéji álom, Nemzeti Színház

• Katona József: Bánk bán, Nemzeti Színház

• Madách Imre: Az ember tragédiája, Nemzeti Színház.