A kőfaragó szakmát apjától tanulta, mesterei: id. Papi Lajos, Borsos Miklós. 1969: Káplár Miklós-díj; 1973: Szolnoki Művészeti-díj; 1974: Nyíregyháza-Sóstói Művésztelep, II. díj; 1985: a Sóstói Kultúrpark díja. A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep alapító tagja. Résztvevője a következő szimpóziumoknak: 1979, 1980: Villányi Kőszobrász Szimpózium; 1985: Nyíregyháza-Sóstói Alkotótelep. 1945-48 között a Szovjetunióban dolgozott fa- és kőszobrászként. Rendszeres résztvevője volt a szolnoki, debreceni, békéscsabai és tokaji tárlatoknak. Realista hangvételű portrék, figurák, állatidézések jellemzik munkásságát. Életművének jellegzetes együttese a magyar történelem és művészet kiemelkedő alakjait megjelenítő portrék (Szent István, Móricz Zsigmond), valamint a mítoszok hőseit idéző kompozíciók. Kisplasztikáinak, monumentális kompozícióinak domináns anyaga a kő.
Irodalom
SZABÓ I.: ~ műtermében, Művészet, 1975/2.
EGRI M.: ~, Szolnok, 1983
KÖRMENDI L.: Komor héroszok. ~ kiállítása, Kisújszállás, Művészet, 1987/1.
KISS S.: ~ szobrászművész bibliográfiája, Szolnok, 1988.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1968, 1982 • Kisújszállás
1969 • Budapest
1970 • Hajdúböszörmény
1973 • Nyíregyháza
1974 • Gyűjteményes kiállítás, Szolnok
1980-81 • Szolnok
1986 • Kisújszállás.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1981, 1983, 1987 • III., IV., VI. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.