1959-1963: Colorado Egyetem, USA, repülőgéptervezés, építészet; 1963-1965: Kansas City, Art Institute, művészeti, szobrászati tanulmányok. 1965-1967: Fulbright-ösztöndíj (FIN), Képzőművészeti Főiskola, Helsinki; 1988-1991, 1992-1997: Finn állami ösztöndíj. 1978: Emilia-Romagna Tartomány díja, Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Faenza; Nuutajärvi üvegtervező pályázat, I. díj; 1987: Hyrylä tér szoborpályázat, I. díj; 1989: II. Nemzetközi Portrészobrászati Triennálé, Gdańsk, aranyérem. 1975 óta a Lapponia Ékszergyár tervezője; 1992: a Finn Képzőművészeti Főiskola vendégtanára; 1996: a Helsinki Műszaki Egyetem vendégtanára. ~ 1945 óta külföldön él, 1954-től az Egyesült Államokban, 1965 óta Finnországban. A 60-as években az amerikai pop-art harsány színeivel dekorált kerámiákat készített. 1968-ban állították fel Denverben Az 1956-os magyar felkelés emlékére feliratú szobrát: halotti lepel alól kirajzolódó férfitestet ábrázoló domborművet, a legkorábbi 56-os emlékművek egyikét. 1969-1971 között az Arabia Porcelángyár tervezője, kerámiái megnemesednek, a hófehér máz, a fekete és bronzszínű eozincsíkok, foltok szürreális hatású „edényszobrokat” díszítenek. 1973- tól születnek terrakotta „piramisdobozai”: gúlafedelű, vörös cseréptartókban hunyt szemű arcok, a szemeket fehér madártoll fedi vagy finomrajzú kagylólenyomat, néhol a doboz – mint régészeti leletet – cserépkezet rejt, ujjai közt apró tengeri kagylóval: piramisformában rejtett utalások az örökkévalóságra, a különös álmokra, s egyfajta tünékeny, Magritte-i szürrealizmusra. Ékszereit természetben talált tárgyak, gallyak, állatcsontok organikus formáiból építi fel: 1976-os ezüst sakk-készletének lófiguráját egy rigókoponya öntvényéből alakítja ki, ezüstékszer-családját egy kopoltyúcsont formájából indítja. Gyakran kapcsol össze különböző anyagokat: ezüstöt ébenfával, aranyat tűzopállal és onixszal. Ékszerei a kövek amorf alakzataiból és a fémrészek organikus formáiból konstruált nonfiguratív kisplasztikák. Ékszertervezői tevékenységével párhuzamosan halad szobrászi munkássága. 1971-es szürrealista-dadaista, neoncső-hajú, hollywoodi szex-Madonnájában és 1988-as hatalmas, tiszta színekkel festett, geometrikus táblaképeiben még érezni amerikai ízeket, de szobrászata egyre inkább egyfajta sejtelmes, elegáns, északi szürrealizmus felé halad, s egyre nagyobb hangsúlyt kapnak benne a természetes anyagok. Az álmodó és az álom címmel terrakottából, bronzból furcsa madarakat mintáz, ha megfordítjuk őket, hunyt szemű arccá változnak, ~ egyik gyakran használt, többértelmű jelévé. Asztalszobrokat készít: szürke gránitlábakon áll az 1983-as Emlékmű; az Idő: férfi, a Tér: nő című munkája, az „asztal” lapja fából faragott, festett, csiszolt, furcsa drapéria. Az 1985-ös Hegygerinc nyírfa-rétegekből fölépülő, asztallábak fölött hullámzó sivatagi dűne forma, felületének különös hatását fokozza a vékony falemez-rétegek leheletfinom vonalhálója. 1988-as Hajója egy helsinki középület hatalmas, világos terében lebeg a mennyezetre függesztve. A halvány farétegekből összecsiszolt, óriás, kecses hajóforma alja könnyed hullámvonal: mintha a levegő írná bele a hullámokat, vitorlái fehér-fekete törzsű, karcsú nyírfák, fehérre festett ágaik csipkehálójával. Gazdag asszociációs tartalma az élet hajójától a legendák, a különös álmok hajójáig terjed, érzékenyen mintázott, elegáns, filozofikus tartalmú mű.
Irodalom
BELL, M. L.: Zoltan Popovits (kat. bev., Helsinki, 1991)
ILVAS, I.: Utazás ~ világába (kat., bev. tan., Helsinki, 1991)
KALIN, K.: Mint egy folyó a tájban, Art Aurea, 1987/4.
MÓSER Z.: A szobor rejtette titok. ~, a szobrász és ékszerész, Művészet, 1989/3.
SARAJAS-KORTE, S.: A fa a finn szobrászatban, Iparművészeti Múzeum, Helsinki, 1987
SILTAVUORI, E.: Modern totemek, Form Function Finland, 1988/2.
SILTAVUORI, E.: Az új ékszer: fény, vágy, mítosz és magány, Form Function Finland, 1990/4.
VIHANTA, U.: Zoltan Popovits, Helsinki, 1987.
Film
KERNÁCS G.-B. FARKAS T.: Holdezüst - Látogatás ~ szobrászművésznél, MTV, 1989.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1965 • Kansas City, Denver
1966 • Robertin G., Helsinki
1969 • Arabia Wärtsilä G., Helsinki
1980, 1983, 1988, 1992 • G. Sculptor, Helsinki
1982 • Galerie Burgenstock, Braunschweig (Német Szövetségi Köztársaság)
1988 • Kluuvin G., Helsinki
1989 • G. Bellarte, Turku • G. Husa, Tampere (FIN)
1991 • Keski-Suomen M., Jyväskylä (FIN)
1994 • Heves Megyei Művelődési Központ, Eger
1995 • RAS Galéria Hajó, Győr
1999 • Trinitárius-templom, Eger • Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1962 • Denver Art Museum, Colorado
1964, 1965 • Nelson-Atkins Museum, Kansas City
1966 • Young Artists’ Exhibition, Helsinki
1967-1985 • a Finn Művészek Szövetségének kétévenkénti kiállításai
1968 • Finn Design Center, Helsinki
1972, 1985 • Amos Anderson Art Museum, Helsinki • Victoria and Albert Museum, London
1973 • Kerámia Múzeum, Faenza
1982 • Landesmuseum, Düsseldorf • Museum für Kunstgewerbe, Frankfurt
1985 • Goldsmith’s Hall, London
1988 • A fa nyelve, The American Craft Museum, New York
1987-1989 • Idő-Szín-Tér, Finn Képzőművészeti Akadémia, Helsinki
1987 • VII. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1989 • Nemzetközi Portrészobrászati Triennálé, Gdańsk
1994 • Bárka, Vigadó Galéria, Budapest
1995-1996 • Finn pop-art, Helsinki.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Amos Anderson Art Museum
Arabia’s M.
Finn Nemzeti Galéria, Helsinki
Helsingin Kaupungin Taidem, Helsinki
Iparművészeti Múzeum, Helsinki
Kerámia Múzeum, Faenza
Lahden Taidem., Lahti
Wäinö Aaltonen M., Turku.