1920-25: Budapesti Műszaki Egyetem. 1965: Ybl-díj. 1948-ig magán tervező-építész, 1948-61 között az Építéstudományi Intézet Építőanyagipari Kutató Intézetében dolgozott. Partnerei: Olgyay Aladár, Olgyay Viktor, Farkas Tibor építész, Kazinczy Gábor statikus, dr. Polonyi Károly, dr. Garay Lajos, dr. Párkányi Mihály és Korach Mór akadémikus. Kísérleti lakóépületeket tervezett. Feltalálta az emberi szervezet sejtrendszeréhez hasonló szövetszerkezetet, ahol 1-2 cm vastag, gipszben dermesztett vasbeton alkotja a teherviselő elemeket. A szerkezeti ötletből kiindulva bevezette többek közt a funkcionálisan több célú épületelemeket, a változtatható tereket, az automata takarítást, a födémemeléses eljárást.
Irodalom
MOLNÁR F.: Székelyfurfang vasbetonban, Híd, 1942
WEIDLINGER, O.: Partitions Function as Columns, Architectural Record, 1950/1.
SÁMSONDI KISS GY.: Az ár ellen is haladni próbáló újító, feltaláló építész, Új Magyar Építőművészet, 1998/2.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1998 • Jubileumi kiállítás, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest.