festő, grafikus, szobrász, keramikus, bábtervező

Schéner Mihály

festő, grafikus, szobrász, keramikus, bábtervező

Születési hely: Medgyesegyháza
Születési dátum: 1923

Mesterei: Rudnay Gyula.
1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanára: Rudnay Gyula. 1978: Munkácsy-díj; 1984: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: Kossuth-díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1956-ig tanított. 1982: Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep, 1985: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros. A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó ~ gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművész példázata lehetne. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezi. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos, esztergályos. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, "formába önt", mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű Schéner művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitologikussá nőtt képzelete új lényeket teremt, pl: a Pigulát, amely disznótestű, emberfejű teremtmény. Schéner festményein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből merített lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifra szűr mentéje, piros csákója, fekete csizmája, az önálló életet élő zsinórdíszek és mézeskalács bábok, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezet. A primér motívumokat aztán felváltják a vastagon felhordott felületbe karcolt jelek, vonalhálózatok, amelyek a játszó gyermek homokba rajzolt ábráit, a pásztorember fába vésett üzeneteit, az ősember barlang falába rótt mágikus jeleneteit idézik meg. A művész pillanatnyi érdeklődésének megfelelően a színek búvópatakként tűnnek el és jelennek meg ismét. A 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át a helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton. A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. A szívekkel kivarrt, zsinórdíszes Posztókotlós c. művén mézesbábok lógnak, hátán huszárok lovagolnak. Egész sor textilből készült kéz-plasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán ~ újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban gyakran alkalmaz görög mitológiai alakokat, "elkentaurosodott" lovakat, Gorgó-fejeket, sellőket, hárpiákat, Pán-ábrázolásokat. Schéner nemcsak saját művészetéről publikál, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg, elsősorban az Új Auróra c. folyóiratban, amelynek egy ideig főmunkatársa volt.
Egyéni kiállítások
1962, 1969 • Csók Galéria, Budapest
1964 • Grosvenor Gallery, London
1968 • Medgyesegyháza • Vaszary Terem, Kaposvár • KISZ-klub, Budapest, Népköztársaság út 112.
1970 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1972 • Párizs
1973 • Egry J. Terem, Nagykanizsa • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1974 • Pécs
1975 • Atelier Mensch, Hamburg • Magyar Intézet,Varsó • Hajdúszoboszló • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Frankel Leó Művelődési Ház, Óbuda, Budapest
1976 • Rudnay Terem, Eger
1977 • Kamarakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1978 • Mall Gallery, London
1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (kat.) • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Múzeum, Tihany
1983 • Művelődési Ház, Szeged • Képcsarnok, Salgótarján • Műcsarnok, Budapest (gyűjt.)
1984 • Uitz Terem, Dunaújváros • Magyar Intézet, Szófia
1985 • Derkovits Terem, Szombathely
1987 • Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár
1993 • Art Galéria, Szeged • Munkácsy Mihály Múzeum és Meseház, Békéscsaba
1995 • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba
1996 • Csontváry Terem, Pécs • Körmendi Galéria, Budapest • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba
1997 • Ópusztaszer • Körmendi Galéria, Budapest
1999 • Vigadó Galéria, Budapest • Kovács Máté Városi Művelődési Központ •  Templomok, Iparművészeti Múzeum, Budapest
2001 • Életműkiállítás, Körmendi Galéria - Hajnóczy-Bakonyi Ház • Pünkösdi anzix, Magyar Újságírók Szövetsége, Budapest 
2003 • Virág Judit Galéria, Budapest • Collegium Hungaricum, Bécs
2004 • Kollázsok és síkplasztikák, Körmendi Galéria - Múzsa Galéria
2005 • Pestszentimrei Közösségi Ház • Expressiv, Burgenländische Landesgalerie • Körmendi Galéria - Múzsa Galéria
2006 • Körmendi Galéria - Artner-palota • Schéner Mihály köszöntése 83. születésnapján, Körmendi Galéria - Múzsa Galéria • Ördögöcskék és egyéb firmák, Szentendrei Képtár • Utazás közben, MűvészetMalom, Szentendre
2007 • Inferno és Ördögök, Schéner Mihály grafikai kiállítása, Körmendi Galéria, Belváros, Budapest • Börzsöny Múzeum.
Válogatott csoportos kiállítások
1956 • Megyei kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1969 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba
1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1971, 1972 • Salon de la Jeune Sculpture • Grands et Jeunes d'Aujourd'hui, Párizs
1972 • [Vígh Tamással], Városi Kiállítóterem, Vác • Táblakép '72, Debrecen
1973 • Kortárs festők..., Csontváry Terem, Pécs • Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok
1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba
1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
1978 • Magyar Ház, Berlin
1979 • Magyar Kiállítás (kat.), Milánó
1980 • Pápa • Monza [I]
1999 • Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár
2000 • Art Budapest 3. Nemzetközi művészeti vásár
2001 • Kortárs Magyar Művészet a Körmendi-Csák Gyűjteményben, Tallin Art Hall
2004 • Kortárs Magyar Képzőművészet - Válogatás a Körmendi-Csák Gyűjteményből, Kovács Máté Városi Művelődési Központ
Művek közgyűjteményekben
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely.
Köztéri művei
Dorottyás kocsi (Vörösmarty úti lakótelep)
Berlinerkendős nyanya (Dunaújváros, 1985, Szoborpark)
Csikó-huszár (Dunaújváros, Szoborpark).
Válogatott írásai
Egy útkereső fiatal művész, Új Auróra, 1980/8.
Áramlások (Várnai Gitta), Tiszatáj, 1981/10.
Katkics Ilona, Új Auróra, 1983/3.
Gondolatok Kohán Györgyről, Új Auróra, 1983/3.
Meditáció Barcsay művészetéről, Új Auróra, 1984/2.
Hommage à Huszárik Zoltán, Élet és Irodalom, 1986. május 23.
Váradi Zoltán fotói, Új Auróra, 1987/1.
Építészet és textilművészet, Csete György építész, Csete Ildikó textilművész, Új Auróra, 1987/2.
Diabolikon, Békéscsaba, 1988; Kézkivirágzások, Budapest, 1997.
Irodalom
KÖRNER É.: ~ kiállítása, Magyar Építőművészet, 1962/4.
D. FEHÉR ZS.: Húsz év után, Művészet, 1965/4.
BOZÓKY M.: ~, Tiszatáj, 1968/5.
PERNECZKY G.: Nincs uborkaszezon, Élet és Irodalom, 1969. augusztus 8.
BARÁNSZKY-JÓB L.: ~, Művészet, 1969/9.
LÁSZLÓ GY.: ~ kaposvári kiállítása, Jelenkor, 1969/4.
MAJOR M.: Pásztorok, betyárok, huszárok - kezek, Tükör, 1970. szeptember 15.
FRANK J.: Bemutatjuk ~t, Élet és Irodalom, 1972. május 6.
SOLYMÁR I.: ~ról kiállítása ürügyén, Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1972
ISZLAI Z.: Sötétkék kokasok, Élet és Irodalom, 1973. szeptember 9.
MAJOR M.: ~ játékai, Élet és Irodalom, 1974. július 27.
BARTA J.: Egy különös művész, Alföld, 1974/6.
VADAS J.: Szárnykészítők, Élet és Irodalom, 1975. október 4.
JUHÁSZ F.: A halál ellen játszani, Élet és Irodalom, 1975. május 17.
PAP G.: Kincsek és műkincsek, Művészet, 1975/6.
FRANK J.: ~, in: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975
NAGY I.: Játék és művészet, Művészet, 1976/6.
LÁSZLÓ GY.: ~, in: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978
P. SZŰCS J.: Az utak kettéválnak, Művészet, 1978/3.
LÓSKA L.: Békési művészet, Művészet, 1978/7.
SZÉKELY A.: A beskatulyázhatatlan, Új Tükör, 1978. augusztus 27.
SZAMOSI F.: ~ [kismonográfia], Budapest, 1978
VADAS J.: Játék a játékkal, Élet és Irodalom, 1979. augusztus 18.
NÉMETH L.: ~ műveiről, Művészet, 1979/4.
MIKLÓS P.: Mit akar ez a múzeum?, Művészet, 1979/10.
ROZGONYI I.: Hosszú út a játszótérig, Beszélgetés a művésszel, Művészet, 1980/5.
MENYHÁRT L.: ~, Budapest, 1982
RITTER, T. P.: Spielzeug von ~, Budapester Rundschau, 1983. április 11.
VÁRNAGY I.: Túlélő bábuk, Mozgó Világ, 1983/6.
SZUROMI P.: Rezignáltan, kultúráltan, Művészet, 1983/6.
LÁNCZ S.: Kiállítási Krónika, Jelenkor, 1983/6.
SZUROMI P.: Mozdulatlan horizont, Tiszatáj, 1983/11.
MUCSI A.: Arcok és sorsok, Hevesi Szemle, 1984/3.
NAGY M.: Golgota, Művészet, 1984/9.
BANNER Z.: Diogenész üveghordóban, Napóra, 1990/11.
LÁNCZ S.: A demiurgosz, Új Művészet, 1992/6.
FOGARASSY A. - KOCSIS I.: Kukulla és az íriszek, Opus, 1993/1.
CS. TÓTH J.: Az éteri Schéneri mítosz, Bárka, 1993/1.
KABDEBÓ L.: ~ mítoszai, Magyar Napló, 1993. szeptember 17.
NAGY Z.: Vándorévek és kibontakozás, Új Művészet, 1996/12.
P. SZABÓ E.: Ősformák üvegből és mézeskalácsból, Életünk, 1997/4.
MEZEI O.: Archetipikus képzetek, ősformák, Kortárs, 1998/2.
SZAKOLCZAY L.: Kikötő, Új Forrás, 1998/3.
dr. MEZEI OTTÓ: Schéner Mihály, Bp., 1999
CSÁK FERENC: A jövő csillagai, 1999
Kortárs magyar művészet, 2. bővített kiadás – Körmendi-Csák Gyűjtemény Válogatás DÉVÉNYI ISTVÁN, 2001
BERECZKY LORÁND: Schéner Mihály, Körmendi Gyűjtemény, 2002
Sbírka Körmendi–Csák: Současné mad’arské výtvarné umění – Výběr, CSÁK FERENC, 2006
Schéner Mihály: Ördögöcskék és egyéb firmák, Körmendi Gyűjtemény, 2006

Báb- és díszlettervei
Tamás Ervin: Bolhabál, Békéscsaba, Jókai Színház
Illyés Gyula: Tűvétevők, Pocci, Tersánszky Józsi Jenő: A varázshegedű, Bábszínház.
Muladi Brigitta + Enciklopédia Kiadó
Képek