1932-1940: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere Bory Jenő. 1941-1942: római ösztöndíj; 1950, 1958: Munkácsy-díj; 1958: Brüsszeli Világkiállítás bronzérme; 1968: érdemes művész, 1969: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj és a Művelődésügyi Minisztérium nívódíja; 1970: Főváros Pro Arte érme. 1948-ban európai tanulmányúton járt. Katonai szolgálat, hadifogság után aktívan bekapcsolódott a művészeti életbe. Egyik szervezője volt az 1949-es Közösségi művészet felé c. kiállításnak. Az MKSZ egyik alapítója, 1952-1964 között titkára és egyben a szobrász szakosztály titkára 1956-ig, a szövetség választmányi elnökségének tagja 1954-től. A Művészeti Alap elnöke, majd vezetőségi tag 1957-1968 között. 1965-1969 között a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös szakának tanszékvezető tanára. 1967-től a Kilencek-csoport tagja. A főiskola előtt jogi tanulmányokat folytatott. 1937-től kiállító művész. Korai műveinél mesterének klasszicizáló stílusát követte, de hamar rátalált expresszív realista egyéni hangjára. Legfőbb szobrászi problémája maga az emberi alak. Realizmusa belső meggyőződéséből fakadt, az élet egész drámája, lírája, minden öröme és szenvedése az ember robusztus, tömör vagy nyúlánk, karcsú, részletformákat elhagyó figurájában sűrűsödött. Műveit – az 50-es évek klasszicizáló realizmusa kivételével – dinamikus, expresszív formálás jellemzi. Munkái zömében szakított az emberi alakra általában jellemző arány és tömegrendszerrel, a szimmetriával. Formanyelvére jellemző, hogy egymással ellentétbe állított formák, tömegek élénk ritmusára, figuráinak dinamikus sziluett hatására épített és nem az arckifejezésre. Művein szenvedélyesen kereste a mozgást és a belső feszültség szobrászi kifejezésének eszközeit. Vallotta, hogy a szobrászatnak az adott korral és az építészettel összhangban kell fejlődnie, s e gondolat jegyében egész pályafutása során kereste a találkozási lehetőséget az épített környezettel. Kevés kisplasztikát készített, igazi területe a monumentális plasztika, mintegy 50 szobra áll köztéren. Egyik leglendületesebb, expresszív erejű alkotása a kispesti Felszabadulási emlékmű, míg egyéni stílusát leginkább a pesterzsébeti Tánc reprezentálja. Életében felállított utolsó művét (Március 15. téri Cohors, 1971) expresszív formák jellemzik, de az emberi alak szinte teljesen felbomlik, új lehetőséget vetve fel szobrászatában.
Irodalom
RABINOVSZKY M.: Közösségi művészet felé, ÚÉ, 1949/1., in: Kritikák és képek, Budapest, 1976
GÁDOR E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955
20. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986
KERÉNYI E.: ~, Szabad Művészet, 1956/6.
KOVÁCS GY.: Rend és mérték. ~ művészete, Művészet, 1964/3.
D. FEHÉR ZS.: ~ művészete, Művészet, 1968/9.
UJVÁRI B.: Kilencek, Művészet, 1968/10.
T[ASNÁDI] A[TTILA]: Látogatóban ~nál, Kortárs, 1969/5.
BARANYI J.: I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé (kat. bev., Műcsarnok, 1971)
MAKSAY L.: In memoriam ~, Művészet, 1972/2.
UJVÁRI B.: ~ szobrászművész emlékkiállítása, Művészet, 1972/12.
SOMOGYI J.: Megnyitó beszéde a ~ emlékkiállításon, Művészet, 1972/12.
VIDOS Z.: ~ 1972. évi emlékkiállítása, Magyar Építőművészet, 1974/1.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1941 • Tücsök Kiállítóterem, Budapest
1943 • Hat festő egy szobrász, Nemzeti Szalon, Budapest
1968 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest
1972 • Emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1940 • VKM Sportdíj kiállítás, Budapest
1942 • Római Magyar Akadémia kiállítása, Róma
1945 • Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • Rippl-Rónai Társaság, Nemzeti Szalon, Budapest • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Új magyar képzőművészet, Fővárosi Könyvtár Bányavidéki vándorkiállítása • Közösségi művészet felé, Magyar Képzőművészek Szabadszakszervezete
1950-1968 • 1.-11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Berlin
1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1954 • Magyar Kisplasztikai és Grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1956 • Zsennyei művésztelep kiállítása, Szombathely • Pécs-baranyai Országos képzőművészeti kiállítás, Pécs
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1959 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
1960 • A felszabadult Budapest művészete, Műcsarnok, Budapest • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1962 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Berlin
1963 • Kisplasztikai és grafikai kiállítás, Műcsarnok, Győr
1964 • Szegedi Országos Képzőművészeti kiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest • Téli Tárlat, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1966 • Huszadi századi magyar festészet és szobrászat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest és Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1967 • Kilencek, Veszprém • VIII. Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest • Kilencek, Műcsarnok, Budapest • Kilencek, Veszprém, Vegyipari Egyetem
1969 • Szabolcsi képzőművészek kiállítása, Fészek Klub, Budapest
1970 • Kilencek, Savaria Múzeum, Szombathely
1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest • I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest • Kilencek, Dabas
1972 • Szabadtéri szoborkiállítás, Salgótarján
1973 • Moszkvai magyar kiállítás
1974 • IV. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen
1976 • XXXVII. Velencei Biennálé, Velence; Mai magyar kisplasztikai kiállítás, Déri Múzeum, Debrecen.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.