1913-1914, 1919-1925: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Zemplényi Tivadar, Balló Ede, Bottka Miklós, Benkhardt Ágost, Olgyai Viktor. 1926: Szinyei Merse Pál Társaság kitüntető elismerése; 1927: Szinyei Merse Pál Társaság Zichy Mihály grafikai díj; 1929: Világkiállítási bronzérem, Barcelona; 1930: Nemzetközi Kiállítás, kitüntető oklevél, Monza; 1977: 40 alkotó év, I. díj; 1989: Magyar Képzőművészeti Főiskola gyémántoklevele; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje. 1922-től tanársegéd volt a Grafikai tanszéken. 1926-1927-ben az igali művésztelepen alkotott. A 30-as években ruhaterveket, fémintarziákat, kerámiaedényeket készített. 1944-1954 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékének műhelyvezetője volt. 1990-ben kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanárává. 1993-tól a KIMDSZ Grafikusművészek Szakosztálya tiszteletbeli elnöke. A 10-es évek közepétől akadémikus-naturalisztikus felfogású, reprezentatív arcképfestmények, ill. festőiségre törekvő, sűrű vonalhálózatból kialakított tollrajz-portrék, táj- és állattanulmányok (Kalapos női portré, Fotelban ülő leány, 1913 k.; Gémeskút, Támaszkodó, Parasztlányka, 1914) jellemzik művészetét. Az I. világháború után elsősorban Rembrandt művészete és az itáliai reneszánsz alkotásai váltak ihletőjévé. Grafikai stílusa szorosan kapcsolódik az Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Varga Nándor Lajos és Komjáti Wanyerka Gyula nevével jegyzett „rézkarcoló nemzedék” alkotásaihoz. Rajzain, rézkarcain a szerkezetet erőteljesen hangsúlyozó, szobrászi megformálás mellett a fény irracionális, misztikus hatása válik a legjelentősebb kifejező eszközzé. Pályatársaihoz hasonlóan a szerepjátszó önarcképek (Nevető önarckép, Grimaszoló önarckép, 1914; Nagy önarckép, 1923; Önarckép, 1924, 1927) és a bibliai-mitológiai témák (Zsuzsanna és a két öreg, József és Putifárné, 1923; Mózes megtalálása, Kiűzetés, Hegyi beszéd, Siratás, 1924; Heraklész a válaszúton, 1925) foglalkoztatták. A 20-as évek újklasszicizmusához kapcsolódva alkotta árkádiai hangulatú, szimbolikus-allegorikus tartalmú, monumentális felfogású aktkompozícióit (Család, Mulandóság, Álom, 1925; Küzdelem, Elkárhozottak zuhanása, Halálfélelem, 1925 k.). A 20-as évek vége a tudatos múltba fordulás időszaka. A monumentalitásra törekvő klasszicizáló stílus felhasználásával a magyar történelem és mondakör jelentős személyiségei váltak rézkarcainak főszereplőivé (Kinizsi, Botond, 1926; Repül a nehéz kő, 1929; Kuruc huszártisztek I-II., 1933). 1944-től mint a Képzőművészeti Főiskola grafikai osztályának műhelyvezetője adta át tudását, szakmai tapasztalatait a fiatal generációnak. A 40-es, 60-as években régi rézkarc-nyomólemezeit dolgozta át, s számos lírai hangulatú, korábbi motívumait felelevenítő tájképrajzot (Tájkép, Fák a kert végében, Ház kazlakkal, Dús lombok, 1940-es évek) készített.
Irodalom
ELEK A.: Ifjú magyar rézkarcolók, Magyar Művészet, 1925
ELEK A.: Az új magyar grafikai művészet, Erdélyi Helikon, 1930/1.
ELEK A.: Az újabb magyar grafikai művészet, Magyar Művészet, 1937
VARGA N. L.: Adattár a magyar művészi grafikához, Budapest, 1937
LENGYEL G.: ~, Művészet, 1965/7.
B. SUPKA M.: ~, Művészet, 1971/6.
ABA NOVÁK J.: (kat. bev., Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1985)
ZSÁKOVICS F.: ~, Budapest, 1995
ZSÁKOVICS F.: ~, A "rézkarcoló nemzedék" egy elfeledett mestere, Új Művészet, 1995/10.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1965 • Dürer Terem, Budapest
1985 • Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest
1991, 1995 • Erdős Renée Ház, Budapest
1995 • Csók Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1947 • A magyar grafika száz éve, Fővárosi Képtár, Budapest
1954 • A magyar rézmetszet és rézkarc, Szépművészet Múzeum, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest
1959, 1968, 1972, 1976, 1979, 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1975 • Csók Galéria, Budapest
1976 • Aba Novák Vilmos és kortársai, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1991 • Csontváry Galéria, Budapest
1992 • Csók Galéria, Budapest • Válogatás Füst Milán műgyűjteményéből, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1993 • Újpesti Galéria, Budapest
1995 • A húszas évek magyar grafikája egy magángyűjteményben, Szombathelyi Képtár, Szombathely
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.